Környezetünkben, otthonunkban fontos a színek harmóniája, ugyanakkor nem csak az egyes színek számítanak: az árnyalatok tisztasága, világossága, és a színek tömegének aránya is meghatározó tényező. A kiindulási pontot szinte mindig a fal színe adja: itt mindenféleképpen érdemes olyan árnyalatot választani, amelyet egy-két hét, hónap, sőt, talán év múlva sem ununk meg, amelybe minden este szívesen megyünk haza – mondta Béli Edit, lakberendező.

A nagyon erős falszínekkel éppen ezért nem árt csínján bánni, és csak akkor szabad alkalmazni őket, ha valamilyen határozott célunk van egy adott árnyalattal: kiemelni, vagy eltüntetni akarunk valamit. Erőteljesebb színekkel elrejthetjük például a fal minőségi hibáit, vagy jótékony homályba burkolhatunk egyes részeket. Kisebb lakás esetén variálhatunk is a falszínekkel: ha egy szobának több funkciót szánunk, paraván helyett színekkel is elválaszthatjuk a teret. Ehhez elegendő az egyik falat sötétebbre festeni, és ide helyezni a kevésbé hangsúlyos tárgyakat.

Egymásra épülve

Ne ragaszkodjunk az alapszínekhez. © sxc.hu

Az alapszíneket pasztellekből célszerű felépíteni. Ezek között szerepelhet bármilyen világos színárnyalat: bézs, halványszürke, halványkék. Ezt az alapot tovább „öltöztethetjük”, színesíthetjük lehetőségeink, hangulatunk vagy az évszakok váltakozása szerint. Az alapszínekre már építkezhetünk élénkebb színekkel is: az egyszínű kanapéra dobhatunk például tűzpiros párnát. A kiegészítők színe megegyezhet az alapszínekkel is, sokszor elég, ha csak az árnyalatok különböznek. A lényeg, hogy harmóniát teremtsünk. Mindezt a szem önkéntelenül is kiválasztja, hiszen magunk is érzékeljük, mely színek rendelhetők egymás mellé. Semmilyen színpárosítást nem lehet elvből elutasítani, hiszen ahány ember, annyi színvilág. A gyakorlatban a legmeglepőbb párosítások is jól mutathatnak, és ez is megesik, hogy össze nem illő színek konkrét árnyalatai szépen kiegészítik egymást.

Bárhol bátran bánhatunk a színekkel, ahol elegendő tér áll rendelkezésre, csupán néhány alapszabályt kell betartanunk. Mivel a színeknek térnövelő és térszűkítő hatása is van,  kisebb helyiséget nem szerencsés például sötétre festeni, sötét bútorokkal berendezni, ugyanakkor nagyobb, világos helyiség esetében ez is megengedett. Az előszobában például nagyon fontosak a világos árnyaltok, hiszen ebben a helyiségben ér bennünket az első benyomás. Ha ez a helyiség sötétre sikeredett, tükrökkel, fényekkel, halvány színű kiegészítőkkel segíthetünk rajta. Nagyon fontos a fények szerepe is, hiszen fények nélkül nincsenek színek. Megfelelő megvilágítással meg lehet változtatni az árnyalatokat, erősíteni, tompítani lehet őket.

Alárendelt kárpitok

A kárpitok színvilága sok mindentől függ. Elsődleges szempont a funkció, hiszen nem mindegy, mennyire igénybe vett az adott bútordarab. A mutatós, dekorációs célra szolgáló szófa kárpitja nyugodtan készülhet kényesebb, világosabb anyagból, míg a mindennapi használatnak és gyerektaposásnak kitett kanapét célszerűbb strapabíróbb, sötétebb anyaggal védeni. Mielőtt kiválasztjuk az új bútort vagy kárpitot, végig kell gondolnunk, mire szeretnénk használni. A hálószobában például el lehet képzelni világos kárpitot, szőnyeget, takarót vagy párnát, mivel ide nem megyünk be cipővel, nem ülünk le utcai ruhában. Azokban a helyiségekben, ahol rendszeres tartózkodunk, fontos a praktikum: az étkező kárpitja például olyan anyagból készüljön, amelyen nem látszik meg minden folt – javasolja a szakember.

A hálószobán kívül már bátrabban használhatjuk a színeket, és a kárpitokhoz társíthatunk élénkebb függönyöket, párnákat, szőnyegeket is. Egyes helyiségekben, mint például a gyerekszobában, kifejezetten merészen is bánhatunk a színekkel: itt a halványzöldtől a napsütötte sárgán át a narancsvörösig és az égkékig bármi szóba jöhet. A harsány, öncélú, egymásra dobált tarkaság viszont veszélyes lehet, ilyen környezetben a gyerek nem tud összpontosítani sem a játékra, sem a tanulásra.

A fürdőszoba szintén színesben mutat a legjobban: a vízkék, vízzöld és fehér szín alkalmazásával kellemes, vízközeli hatást érhetünk el, ezek a színek ráadásul tisztaságot is sugároznak. Ugyanezek az árnyalatok a konyhában is megállják a helyüket, viszont itt nem érdemes túlbonyolítani az árnyalatokat. Ennél a helyiségnél a funkcionalitás és a tisztaság érzete mindennél fontosabb. Óvatosan kell bánnunk a nagyon nőies színekkel (például a rózsaszínnel) a csempeburkolatokon, mivel a nagyon meghatározó szín elriaszthatja eladáskor a vevőjelölteket: a burkolás ugyanis nagyon drága, munkadíjjal együtt négyzetméterenként legalább ötezer forinttal számolhatunk.

A színekkel a faanyagokon is lehet játszani: a különféle színűre pácolt, festett vagy antikolt bútorok mindenütt remekül mutatnak. A fehér, törtfehér, borsózöld, penészzöld vagy éppen sárgás bútorok reneszánszukat élik. Ezek a mutatós darabok minden helyiséghez illenek, a konyhától egészen a gyerekszobáig. Esetükben lehet hangsúlyosabb a bútor mögötti falfelület, és lehetnek merészebbek a textíliák is. Ha a fa színe erőteljes, „nagyon él”, vagy egyszerűen csak sötétebb tónusú, már óvatosabban kell bánni a kiegészítőkkel: ilyenkor világosabb, pasztellszínű tárgyakkal teremthetjük meg az összhangot.

Takarékos megoldások

Ha meguntuk otthonunk színvilágát, nem kell feltétlenül festő után rohannunk. Sokszor elegendő lecserélni a függönyöket, vagy beszerezni egy-két olcsóbb kiegészítőt, párnát vagy drapériát. Egy-egy színes textíliát, kendőt vagy sálat jelzésértékűen is rádobhatunk a fotelekre, kanapéra, vagy tehetünk színes huzatot vagy ülőpárnát az étkező székeire. Egy megfelelő árnyalatú selyemkendőt a falra is helyezhetünk, vagy lógathatunk az állófogasról. Ezekkel a megoldásokkal teljesen új színt, és egyben új hangulatot vihetünk otthonunkba, vagy bármely helyiségbe.

A színeket fényekkel is kiemelhetjük, tompíthatjuk, vagy akár életre is kelthetjük őket. Egy színnel teli akvárium is földobhat bármely helyiséget, ahogy néhány növény is képezhet üde, zöld foltot a lakásban.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség