Bár léteznek olyan ingatlanhibák, amelyeket laikusként is könnyen kiszúrhatunk, a látszat néha csal. Amíg egyes apró jelek végzetes hibára utalnak, másoknak nem kell nagyobb jelentőséget tulajdonítanunk, hiszen kisebb-nagyobb költséggel kijavíthatóak. A főtartó- és válaszfalakon lévő kisebb repedések tipikusan ilyenek: ezek adódhatnak az életkorból, a karbantartás hiányából, a vakolatképzés hibáiból és épületmozgásból is. Ez utóbbi különösen autópálya menti településeken fordul elő, ahol az állandó rezonancia ilyesmit is előidézhet.

Figyeljünk a repedésekre © dripnet.hu

A repedések statikai szempontból akkor veszélyesek – bár ezt mindenképpen statikus szakértővel is meg kell vizsgáltatni –, ha a fal mindkét oldalán megjelennek. A legnagyobb veszélyt a falon ferdén átfutó repedések jelentik. Ha az ilyen repedések a fal nagyobb részén megfigyelhetőek, és azok nyílása több milliméteres, jelentős épületkárra lehet következtetni – mondja Sándor István, a Kiskun Ingatlan Szakmai Szövetkezet ügyvivője. Az ilyen ingatlanról legjobb azonnal letenni. A kisebb repedések nem feltétlenül veszedelmesek, viszont jó okot adhatnak az alkura. Ha csupán vakolathibáról van szó, a javítás megoldható annak teljes leverése nélkül is. A külső vakolatcsere akkor igazán praktikus, ha extra hőszigeteléssel is szeretnénk ellátni új otthonunkat: az új vakolat alá egyúttal hőszigetelő lapokat is tehetünk, így megoldhatjuk az épület hővédelmét is.

Fafödémes épületeknél gyakori a födém alatti mennyezet repedése is, amely különösen akkor veszélyes, ha megjelenése pókhálószerű, és nagyobb felületet érint. Ennek elsődleges oka, hogy a gerendázatra erősített nádpalló (stukatúr) már nem tapad kellően az utólagosan felhordott vakolathoz. Ez a hiba csak a mennyezet cseréjével orvosolható, mivel a vakolat leverésekor megsemmisül a nád is. Ha ilyesmit veszünk észre egy ingatlanon, mindenképpen meg kell gondolnuk annak megvételét, mivel tetemes pluszköltséggel kell számolnunk. Akinek ez nem jelent akadályt, teljesen új deszkamennyezetet, esetleg gipszkarton-mennyezet készíttethet. A új plafon légrése egyben hőszigetelő réteget is jelent, bele pedig modern spotlámpás mennyezetvilágítás is építhető.

Időzített bomba a tetőn

Magastetős épületeknél a tetősíkokat igencsak szemügyre kell venni: a hullámos tetősík egyértelműen a tetőtartó lécek elöregedésére, fáradására utal, amely gazdaságosan nem javítható – hívja fel a figyelmet Sándor István. Ilyesmivel csak akkor érdemes próbálkozni, ha a szarufák és cserepek megfelelő állapotban vannak, és a tetőléc cseréje után az eredeti cserepek visszarakhatók – bár a legegyszerűbb, úgynevezett hódfarkú cserepek esetében ezt sem ajánlható. A már megindult „hullámosodásnak“ akár nagyobb hóterhelés hatására is beláthatatlan következményei lehetnek!

A mai energiaárak mellett a vásárlás előtt feltétlenül szakemberrel kell megvizsgáltatni a ház fűtésrendszerét, különös tekintetel a kazánra és a vízmelegítőre. Az öntöttvas radiátor esztétikailag a legrosszabb – ugyanakkor a legjobb hőleadó. Ezekkel az a legnagyobb probléma, hogy cseréjükkel a csapvíz kémiai összetételétől függően előbb-utóbb számolni kell. Öreg ház esetében ugyanígy kell eljárni a villanyhálózat ellenőrzésekor is. A régi típusú nyílászárókat is alaposan szemügyre kell venni, 40–50 év után pedig esztétikai okokból is indokolt cserélni őket. Nagyon ritkán még ma is találkozhatunk egyrétegű üvegezéssel ellátott ablakkal, ezek cseréje pedig elkerülhetetlen. (Az energiatakarékosságra ösztönző pályázatokat ilyesmire is igénybe lehet venni.)

Családi házak vásárlásakor az egyik legnagyobb veszélyt a penészesedés jelenti. Ennek oka egyaránt lehet hőszigetelési hiba (ez panellakások esetén is gyakori) és nem kellő mértékű szellőztetés. Az egyre tökéletesebb szigetelésű nyílászárók miatt a belső páratartalom megnőhet, és ha nem szellőztetnek eleget, reggelente páralepacsódás jelenhet meg a belső ablaktáblán. Penész megjelenésére különösen a konyhákban és a fürdőszobákban kell számítani, mivel ezeken a helyeken keletkezik a legtöbb vízgőz. Családi házak esetében az is előfordulhat, hogy a nem beépített a padlástér födém alatti szigetelésére nem fordítottak kellő figyelmet – ez ok lehet a távozásra. Frissen festett lakásoknál különösen résen kell lennünk, mivel az eladók gyakran megpróbálkoznak az ilyen nyomok eltüntetésével.

Alapozás és a szigetelés nélkül nagyon kockázatos házat venni, még nagyon alacsony áron is. Az alapozás hiánya, vagy a pusztán téglából készült alap előbb-utóbb megsüllyedést, ezt követően pedig a főtartófalak elmozdulását okozza, amely visszafordíthatatlan műszaki hibasort indít el. A fagyhatár miatt az alapnak legalább 60-80 centiméter mélynek kell lennie, és betonból kell készülnie. Ez utóbbi biztossá teszi, hogy az alap és a fal közé legalább egyrétegű bitumenes szigetelés készült. Az alapozás hiánya a talaj feletti vizesedésen és a vakolat elszíneződésén, lepergésén látszik.

Megfontolás tárgya

Ha a rossz szigetelés miatt "salétromosodik" a ház, agresszív talajvízre vagy a talajpára felszivárgására lehet következtetni. Az ilyen hiba ugyanakkor nem zárja ki a vételt, de alku tárgyát képezheti, hiszen utólagosan orvosolható: a falat szakaszosan meg lehet bonthati, és aláfalazással együtt a szigetelés is pótolható. Értékesebb épület – és megfelelő anyagi háttér – esetén érdemes a szigetelés vonalában a falat átvágni, és utólagosan szigetelőanyagot behúzni. Esetenként fémlemezt is lehet alkalmazni, amely vegyi reakciók eredményeként a vizet oxigénre és hidrogénre bontva meggátolja, hogy a talajvíz feljebb húzódjék.

Tartalmi partnerünk a BookmarkMedia ingatlanpiaci hírügynökség