Válaszol a szakértő: Németh Zoltán László ingatlanjogász
Minden héten válaszol az olvasók ingatlanjoggal kapcsolatos kérdéseire Németh Zoltán László jogász, a Magyar Ingatlan Tanács főtitkára. Ezúttal szó esik nyaralóba való bejelentkezésről, a szomszéd autószerelőről, valamint a gyanakvó bérlőről.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Telkem, ahol lakni szeretnék üdülőövezetben van, elvileg csak nyaralót lehet rá építeni. Milyen hátrányom származhat abból, ha ide lakóházat – papíron persze nyaralót – építek? Bejelenthetem az ingatlant állandó lakcímemnek? Kapok használatba vételi engedélyt?
Köszönettel:
Cseke Kinga
Tisztelt Cseke Kinga!
A nyaralókra és a lakóingatlanokra más és más kritériumok vonatkoznak, eltérhet például a beépíthetőségi mutató, a szintterületi mutató, és különbözőek lehetnek a magasságok is. Azt, hogy pontosan mi számít nyaralónak, a helyi építési szabályzat határozza meg, többek között ebben rögzítik a minimális teleknagyságot, és a házak közötti minimális távolságot is. Mindez a ház funkcióját nem befolyásolja. Ön akár rendes lakóházat is építhet, amennyiben az építési szabályzat ezt megengedi. Ebben az esetben használatbavételi engedélyt is kaphat, teljesen mindegy, hogy az ingatlant nyaralónak hívja-e, vagy sem. Állandó lakcímének is bejelentheti az ingatlant, hiszen állandó lakhelynek az a cím számít, amelye Ön él. A jogszabály szerint lakásnak tekintendő az egy vagy több lakóhelyiségből álló épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, akkor is, ha szükségszerűen lakik az adott címen, vagy esetleg ott száll meg. Az Ön esetében egy ténylegesen létező ingatlanról van szó, ahol postáját is fogadhatja, és ha valóban odaköltözik, nem csak hogy bejelentkezhet oda, de három napon belül be is kell jelentkeznie.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A szomszédom autószerelő, és a műhelye is a családi házában van. A kuncsaftok mostanában nem csak az ő telkére rakják le javítani hozott autójukat, hanem a szomszédok, köztük a mi házunk elé is – ahol egyébként semmi nem tiltja a parkolást. Az autók 1-2 napig az utcán vannak, aztán megjavítják őket, de jönnek helyettük az újak. Emiatt gyakorlatilag nem tudok megállni a házam előtt. Tehetek ez ellen valamit? Kötelezhető a szomszéd arra, hogy tartsa a javítandó autókat a saját telkén?
Köszönettel:
Bács Ádám
Tiszetelt Bács Ádám!
A telephely-engedélyt a jegyző adja ki, miután megvizsgálja, hogy az adott telephely megfelel-e a környezetvédelmi, munkavédelmi, és szomszédjogi szabályoknak. Szomszédja az autókat csak a telephelyén belül javíthatja, és nem is parkírozhatja azokat az utcán. Nem védekezhet azzal sem, hogy az utcán álló autók parkoló autóknak minősülnek; ha a kinti területet tartósan foglalni akarja, közterület-foglalási engedélyt kellene kérni, hiszen az önkormányzat területén tárolja az autókat. Ez alól kivétel csak az lehet, ha a tulajdonos leparkol az utcán, bemegy a szerelőhöz, megbeszéli vele a teendőket, majd továbbáll. Ez esetben ténylegesen csak parkolásról van szó. „Félig kibelezett“ autókat mindenképpen jogszerűtlen az utcán parkoltatnia. Ebben az esetben a jegyzőt kell értesítenie arról, hogy szomszédja telephelyét az engedélytől eltérően használja. Az ügyben a „közterületesek“ is intézkedhetnek, hiszen szomszédja úgy foglal saját gazdasági tevékenységének ellátására közterületet, hogy nincs erre engedélye, és díjat sem fizet ezért.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Régebbi kérdésemmel kapcsolatban érdekelne az is, mi történik abban az esetben, ha az önkormányzat az üzlethelyiségemre vonatkozó elővásárlási jogomat oly módon játsza ki, hogy a vevővel színlelt szerződést köt: például a szerződésben irreálisan magas vételárat tüntet fel, amelyet én nem tudok megfizetni, az új tulajdonossal viszont nem fizetteti meg a teljes vételárat, csupán „papíron".
Köszönettel:
Dám Tamás
Tisztelt Dám Tamás!
Önkormányzat esetében ez elég nehezen képzelhető el, ugyanis az önkormányzatoknak komoly bizonylatolási kötelezettségük van. Önkormányzati tulajdon értékesítése esetén bankszámlára kell átutalni a vételárat, ezért elég nehéz trükközni. Két magánszemély esetén viszont ez elég gyakori jelenség. Formailag az ilyen szerződések színlelt szerződéseknek számítanak, és mint ilyenek, megtámadhatóak: a színlelet szerződést valódi tartalmának megfelelően kell megítélni. Ebben az esetben Ön a tényleges vételárra tehetne ajánlatot. Az ilyen szerződést bíróságon egy éven belül támadhatja meg, arra hivatkozva, hogy az hatálytalan Önnel szemben. Kulcskérdés viszont, hogy mindezt be tudja-e bizonyítani, hiszen az ilyen ügyleteknek nem igazán vannak okirati bizonyítékai. Ha tehát okozati bizonyíték és „árulkodó"számlamozgás nincs, egyedül az ingatlan értékből tud bármire is következtetni.