Tisztelt Ügyvéd Úr!
Végrendelettel örököltem egy ingatlant egy távoli rokontól, ám fogalmam sem volt arról, hogy az idős hölgy engem tesz meg örökösévé. Jobban szeretném, ha a kérdéses ingatlant fiam örökölné, hiszen én magam is neki szánnám. Van erre mód?
Köszönettel:
Nagyné Eszter
Tisztelt Nagyné Eszter
Sajnos nincs arra lehetőség, hogy egy elhunyt személy végrendeleti akaratát utólagosan megváltoztassuk. Egyedül arra van lehetősége, hogy magát a hagyatékot egy az egyben visszautasítsa. Ha nem utasítja vissza, akkor örökölni fog, és az ezzel kapcsolatos terheket is viselnie kell. Ha visszautasítja a hagyatékot, akkor az elhunyt törvényes örökösei örökölnek. Ha azt szeretné, hogy a fia megszerezze az ingatlant, akkor neki ajándékozhatja, vagy halála után fiára hagyja.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Csak egy megerősítés miatt kérném a véleményét: a házunkban májusban arról született határozat, hogy a ház tulajdonosai hozzájárulnak és engedélyüket adják ahhoz, hogy az osztatlan közös tulajdonból az érintett lakók és tulajdonosok kihasítsanak egy meghatározott szeletet, és ott önerőből létesítsenek egy kerékpár tárolót. A tárolót öt lakó létesítené. Jól tudom, hogy ebben az esetben a ráépítés szabályai az irányadóak? Kell valamilyen előzetes szerződést/megállapodást kötni az érintett lakóknak a házzal a tulajdonjogi kérdésekről, igényel mindez telekkönyvi eljárást?
Köszönettel:
Barabás Zsolt
Tisztelt Barabás Zsolt!
Nagyon helyes, hogy született egy közgyűlési határozat, mert ez mindenképpen szükséges a közös tulajdonnal való rendelkezéshez. Ha a lakók engedélyt adtak mindehhez, az annyit tesz, hogy fölruházták a tulajdonostársakat a közös terület egy részének földhasználati jogosultságával. Az öt lakó tehát építhet egy közös tulajdonban álló tárolót. Ahhoz, hogy ráépítési jogosultságról beszélhessünk, egy téglafallal elkerített, tartósan a földdel egyesített, építési engedélyezési eljárás alá eső kerékpártárolót kell építeniük. Ekkor ráépítés jogcímén szerzett tulajdonjogról van szó, így az öt tulajdonos egymás között meghatározott arányban, a ráépítés szabályai szerint a felépítményre tulajdonjogot szerez, és földhasználati jog is megilleti őket a közös tulajdonban lévő ingatlan vonatkozásában. A kerékpártároló tulajdonjoga így az építő tulajdonostársakat illeti meg, a társasház pedig vagy ellenérték fejében, vagy anélkül jogosult úgy dönteni egyhangú (de legalább négyötödös) határozattal, hogy ez a tároló adott területre felépítésre kerülhet. Az építési engedélyt természetesen meg kell szerezniük, és a beépíthetőségi százalék sem sérülhet. A szomszédtól és a lakóháztól való távolság szabályait is be kell tartaniuk. Ha van olyan szabályozás, amely a melléképületek maximális nagyságára vonatkozik, akkor azt is figyelembe kell venniük. A tulajdonjogi kérdésekről is rendelkezniük kell, mert a tároló a ráépítők tulajdonát képezi. Így valóban szükség van telekkönyvi eljárásra, mert a kerékpártárolót mint épületet fel kell tüntetni az ingatlan-nyilvántartásban.
