Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szomszédunk a lakóépületeink közötti szellőzőablak mögötti helyiség funkcióját önkényesen megváltoztatta. Az eredeti tervrajzon a helyiség kamaraként szerepel, szomszédunk viszont főzőfülkét alakított ki belőle. A szellőzőablakokat eredetileg kétméteres parapetmagassággal tervezték, viszont másfél méteres magassággal építették be. A tulajdonos abban igazat ad, hogy az ablak beépítése nem volt szabályos, de ennek ellenére a használatbavételi engedélyt megadták neki. Az említett főzőfülke 2x3 méteres, benne pedig egy állítólag szabályosan bekötött gáztűzhely is van. Szomszédunk a homlokzatot is megváltoztatta, mivel páraelszívót szerelt fel az étkezőnk ablakára néző falra. Az építési hatóság ennek használatát egyébként határozatban megszüntette, de a kivezetésre szolgáló kerámia a mai napig a falon van.
Saját ingatlanunkat tehát nem tudjuk zavartalanul használni, mivel szomszédunk szinte akadálytalanul lát át étkezőnkbe és teraszunkra, és a zaj, valamint az ételszag és a zaj is átjön hozzánk.
Kérdéseim a következők: minimálisan hány négyzetméteren működtethető gáztűzhely úgy, hogy az ne idézzen elő balesetveszélyt? A gázmű adhat engedélyt az egykori kamra főzőfülkévé nyilvánítására? Követett el szabálytalanságot a szomszéd, amikor önkényesen megváltoztatta a helyiség funkcióját? Szabályos, hogy a páraelszívó a mai napig fönt van a homlokzaton?

Köszönettel: Kalmár Csaba

Tisztelt Kalmár Csaba!

A szomszéd ellen birtokháborítási eljárást indíthat az önkormányzatnál, de akár bíróságon is beperelheti, arra hivatkozva, hogy a belátás olyan mértékű, hogy ez Önt zavarja. A bíróság viszont nagy valószínűséggel elutasítja majd a keresetét, mert a probléma függönnyel orvosolható. Kártérítési pert viszont érdemes lenne indítania, mert szomszédja magatartásával − ha ez valóban jogellenes − kellemetlenséget okoz Önnek. Ennek eldöntése azonban nem jogi, hanem szakértői kérdés. Az ide vonatkozó szakmai szabályzatok nem publikusak, így a döntést műszaki végzettségű hatósági szakértők hozzák meg. Célszerű tehát az önkormányzatnál, tűzoltóságnál, stb. bejelentést tennie, hogy megállapíthassák, hogy jogszerűen történt-e az átalakítás. Ha Önnek adnak igazat, és Önnek kára is keletkezett az átalakításból, kérheti annak megtérítését is.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Érdekelne, hogy kérhetek-e fennmaradási engedélyt a felvonulási épületemre bírság megfizetés nélkül.

Köszönettel: Kovács Alfréd

Tisztelt Kovács Alfréd!

Főszabály szerint bírság megfizetése nélkül nem kérhet fennmaradási engedélyt, ha az épületet engedély nélkül építette. Az összeg nagyságát kormányrendelet határozza meg. Fennmaradási engedély megadása mellett tehát építésügyi bírságot szabnak ki. Ha az engedélyt nem kapja meg, le kell azt bontani, bírságot viszont nem szabnak ki.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérdésem az, a haszonélvező halálakor kell-e a haszonélvezeti joggal terhelt lakás tulajdonosának illetéket fizetnie. Ha igen, mekkora ennek a mértéke és melyik jogszabály vonatkozik az ilyen esetekre?

Köszönettel: Ligeti József

Tisztelt Ligeti József

Ha haszonélvezeti joggal terhelten szerezte meg az ingatlant, és emiatt tulajdonosi illetékét alacsonyabb összegben állapították meg, köteles illetéket fizetni − bár az illetéket általában nem szokták kiszabni, hiszen a törlésről a földhivatal nem minden esetben értesíti az illetékhivatalt. Ha annak idején a teljes illetéket megfizette, és utólag keletkezett a haszonélvezeti jog, akkor egyáltalán nem kell illetéket fizetnie.

Kérdezzen Ön is!