A homlokzat-felújítás szomszédunk magánügye, ha van rá pénze, hadd csinálja − gondolnánk naivan. Egyik olvasónk azonban vérszemet kapott, amikor tulajdonostársa az ő tudta nélkül kalapálni és szépítgetni kezdte azt az ingatlant, amelyben neki egytizedes tulajdoni hányada volt. Aggodalma jogos volt, mivel az osztatlan közös tulajdonban az állagmegóváshoz és fenntartáshoz feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs elvégeztetheti, a költségek viszont valamennyi tulajdonost terhelik, tulajdoni hányaduk arányában. Ha tehát a tulajdonostárs valóban állagmegóvó munkálatokat végzett, olvasónknak minden további nélkül benyújthatja a számlát − más kérdés, hogy olvasónkat tulajdonostársként értesítenie kellett volna a felújításról. Így már csak a bíróságon lehet vitatkozni arról, hogy a munkálatokra valóban szükség volt-e.
Pluszköltségek szemét miatt
A környéken lakók is okozhatnak nekünk pluszköltséget, ha lomtalanításkor a házunk előtti kupacot gyarapítják. Ha a szemét közé autógumikat is csempésznek, az bizony a nyakunkon marad, hiszen az ilyen hulladékot köztudottan nem szállítják el − így járt egy másik olvasónk. Ő attól tartott, hogy az autógumik elszállítatásáról neki kell gondoskodnia, és fizetnie is kell érte. Ez elvileg így is lenne, hiszen az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója köteles begyűjteni az ingatlanán keletkező, vagy a birtokába kerülő szilárd hulladékot. Ez az eset viszont kivétel, hiszen az autógumik odahordása engedély nélküli hulladéklerakásnak minősül. Olvasónknak így csupán be kellett jelentenie az esetet az önkormányzaton, hogy az gondoskodhasson az autógumik elszállításról. Más kérdés, hogy az önkormányzat szabálysértési hatóságként meg is bírságolhatja a lerakót, vagy feljelentést tehet ismeretlen tettes ellen.
A hatóságok sem tévedhetetlenek
A hatóságok is hibázhatnak, mulasztásuk pedig sok kellemetlenséget, és akár anyagi veszteséget is okozhat. Egy olvasónk például igencsak pórul járt, amikor rájött, hogy a tulajdonjog bejegyzésekor elírták a keresztnevét. A vevőjelölt a közkézen forgó rémtörténetek miatt elbizonytalanodott, és majdnem meg is gondolta magát. Olvasónknak föl kellett szólítania a földhivatalt, hogy a korábban benyújtott szerződés alapján javítsa ki határozatát − ez pénzébe ugyan nem került, de majdnem elvesztette miatta a vevőt. Ha ez megtörtént volna, olvasónk érdemben akkor sem vonhatta volna felelősségre a földhivatalt. Ehhez tanúkkal vagy vevői nyilatkozottal kellett volna bizonyítania, hogy a vevő konkrétan a név elírása miatt állt el a szerződéstől. Bizonyítania kellett volna azt is, hogy milyen kára keletkezett, és azt is, hogy ez összefüggésben van azzal, hogy a földhivatal elírta a nevét.
Az illetékhivatal is félrebeszélhet
Időnként az illetékhivatal is mellényúl, egy másik levél tanúsága szerint például az is megesik, hogy rosszul szabja ki az illetéket. Egyik olvasónk ráadásul saját ügyvédjét hibáztatta az eset miatt. Esetében az történt, hogy a lakáseladásból származó összeget családi megegyezés alapján a sógor fordította ingatlanvásárlásra. A szerződést készítő ügyvéd azonban úgy fogalmazta meg a szerződést, hogy a feleség ajándékba adja az eladási árat testvérének az ingatlan megvásárlására. Ez alapján az illetékhivatal ajándékozási illetéket rótt ki. Az említett ügyvéd a látszat ellenére nem sértett sem jogi, sem szakmai előírásokat. Ez ügyben az illetékhivatalnál kellett jogorvoslatot kérni, ugyanis az illetékhivatalt is köti az a jogszabályi rendelkezés, amely szerint a rendelkezéseket tartalmuk szerint kell értelmezni. Olvasónk esetében egyértelműen megállapítható, hogy nem tettek mást, mint éltek az aktuális adójogszabály által biztosított kedvezmény lehetőségével.
Lopós szomszédok
Olyan leveleket is kaptunk, amelyekben olvasóink konkrét bűncselekményre panaszkodtak, anyagilag károsították meg őket. Egy panelház lépcsőházából például rendszeresen ellopták a lámpabúrákat és az izzókat, amelyeket a tulajdonosoknak újra és újra meg kellett vásárolniuk. A pótlás közös kasszából ment, gyakorlatilag heti rendszerességgel, a tulajdonosok pedig megelégelték, hogy a közös költséget ily módon veszik ki a ház zsebéből. Túl sokat azonban nem tehettek, a közös költség fizetését nem tagadhatták meg, így vagyon elleni bűncselekmény miatt kellett feljelentést tenniük. Mivel a lopások folytatólagosan történtek, összértékük pedig meghaladta a 10 ezer forintot, nem szabálysértés, hanem bűncselekmény miatt tehettek feljelentést. Egy másik olvasónk azért panaszkodott, mert házukban az egyik tulajdonostárs a folyosóról, közös konnektorból lopta az áramot. Ez a lakó szintén bűncselekményt követett el, a társasház sérelmére.
Kérdezzen Ön is!
