Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is jelentős piaca van a buy-to-let befektetéseknek, amikor az ingatlant kisebb önerővel megvásárolják, utána pedig bérbe adják. A havi bérleti díjból törlesztik a kölcsönt, és még keresnek is rajta. Magyarországon a banki kamatok magasak, ezért akármilyen hitelt is vett föl a tulajdonos, a profit folyamatosan csökkent − magyarázza Erdei Bálint, a Budapest Gate értékesítési vezetője. Véleménye szerint előfordulhat az is, hogy a száz százalékban hitelre vásárolt lakások havi bérleti díja alacsonyabb, mint a teljes törlesztőrészlet, ilyenkor a nyereség csupán az ingatlan értéknövekedéséből származhat.

A buy-to-let biznisz a kilencvenes években jelent meg. Ekkor nőtt meg az igény a magas színvonalú lakások iránt; ezt kielégítendő a lakástulajdonosok nagy cégekkel szerződtek, és bérlakásokat kínáltak vezetőiknek. A második hullámban, 2001. és 2005. között számos ír és brit magánszemély érkezett a fővárosba, hogy lakást vásároljon, majd kiadja azt. A buy-to-let piac akkori felfutásának az volt az oka, hogy az írek 3,5--4 százalékos eurókamattal a saját hazájukban vettek fel hitelt. Az akkori (és jelenleg is elérhető) 7-8 százalékos bérleti haszon és a 20—30 százalékos értéknövekedés (főként az új lakások piacán) kellemes haszonnal kecsegtetett. Egy 100 ezer euróba kerülő lakást havi 500 euróért lehetett kiadni. A lakás értéke néhány év alatt 130 ezer euróra emelkedett, a bérleti díjat viszont nem lehetett ezzel arányosan növelni, ráadásul a hitelkamatok is megemelkedtek.

A ma külföldieknek buy-to-let befektetést hirdető internetoldalak többsége a bérbeadásból származó hasznot évi 5-7 százalékra becsüli. A profit csökkenése kisebb kockázatot is jelent, így ma már a buy-to-let külföldi szereplői is megváltoztak. A fővárosi közigazgatási hivatalhoz beadott kérelmek alapján angolok és írek mellé felzárkóztak a spanyolok és az olaszok is, akik kisebb haszonnal is hajlandóak beérni. A jelenlegi befektetők jelentős hányadának magas a jövedelme, van tőkéje, készpénzért vásárol, és a belváros történelmi épületeiben keres felújított lakást. Utóbbi ingatlanok olcsó befektetésnek számítanak a hasonló színvonalú nyugat-európai lakásokhoz képest, ráadásul Budapest a szomszédos EU-s fővárosokhoz képest sem drága.

A bérbeadási szándékkal új lakást vásárlók hosszú távra terveznek. A több ezer lakásból álló tömböket építő Autóker Holding és Cordia Magyarország illetékese is egy-egy beruházáson belül 10−15 százalékra becsüli arányukat. Aradi Ferenc, az Autóker Holding vezérigazgatója szerint a lakásokat többnyire hitelre veszik meg. Vásárlóik jó része külföldi, akik 20 év távlatában 4−5 százalékos hozammal kalkulálnak. Nemesdaróczi Rita, a Cordia Zrt. értékesítési igazgatója szerint a kisebb, de legalább két hálószobából álló, 60−65 négyzetméteres lakásaikra kerül vétel után a „kiadó” tábla. A legmagasabb árú lakásokat nem a bérleti díj miatt keresik a befektetők, mivel nem lehet annyival drágábban kiadni őket, mint amennyivel többe kerülnek az átlagos, másfél-kétszobás ingatlanoknál. Az új építésű lakások külföldi vásárlói a 35−55 éves korcsoportból kerülnek ki, és megjelentek köztük az orosz és a skandináv vásárlók is, akik régebben csak nyaralókat vettek. A hiteleket rendszerint az elérhető leghosszabb futamidőre veszik fel, és a lehető legmagasabb finanszírozási arányt választják.

Bérleti díjak a belvárosban

A jó elhelyezkedésű, 50 négyzetméteres belvárosi ingatlanok havi bérleti díja 500 eurónál kezdődik. Az Andrássy úton például 500−800 euró az egy hálószobás, bútorozott luxuslakások bérleti díja, a két hálószobásoké pedig 800 és 1500 euró között mozog. A háromhálós ingatlanok ára 1500 eurótól kezdődik, és elérheti a 2800 eurót is. A budai oldal luxus családi házait havi háromezer eurótól lehet bérbe venni, ám bőséggel akad társasházi lakás is ebben az árfekvésben.