Mohamed Nasíd a The Guardian című brit lapnak elmondta: a kormány félre fogja tenni a turizmusból befolyó, évi egymilliárd dollárra rúgó bevételeinek egy részét, amelyet szükség esetén arra fordít majd, hogy új földeket vásároljon az esetlegesen víz alá kerülő területek pótlására.

A fehérhomokos partjairól és áttetsző tengervizéről híres turistaparadicsom közel 1200 szigetből áll, és területének túlnyomó része alig másfél méterre emelkedik ki a tengerből. Az ENSZ előrejelzései szerint a tengerek vízszintje 2100-ra akár 59 centiméterrel is emelkedhet.

Víz alá kerülhetnek

Nasíd hangsúlyozta, hogy a Maldív-szigetek nagy valószínűséggel víz alá kerül, ha a globális felmelegedés és a tengerszint ebből adódó emelkedése a jelenlegi mértékben folytatódik. "Saját erőnkből nem tudunk gátat vetni az éghajlatváltozásnak, így kénytelenek vagyunk máshol új földterületet szerezni. (...) Nem akarjuk elhagyni a Maldív-szigeteket, de azt sem akarjuk, hogy földönfutóvá vált környezeti menekültekként évtizedekig sátrakban kelljen tengődnünk" - idézte az elnököt hétfői számában a The Guardian.

Az októberi választáson győzelmet arató új államfő elmondta, hogy a földvásárlás legvalószínűbb célpontjai Srí Lanka és India, ahol a Maldív-szigetekihez hasonló az éghajlat, a kultúra és a konyha. Ezenkívül Ausztrália is szóba jöhet, mert ott nagy területű, lakatlan föld áll rendelkezésre. Nasíd kiemelte, hogy már felvetették a témát több országnak, ahol alapvetően nyitottnak mutatkoztak az ötlettel kapcsolatban. 
 
A Friends of the Earth nemzetközi környezetvédő hálózat vezetője szerint példa nélküli figyelemfelhívás Nasíd bejelentése. A szigetország - a gazdag államok által okozott éghajlatváltozás áldozataként - magára maradt, hogy gondoskodjon magáról. A Maldív-szigetek helyzete elkerülhetetlenül felveti annak a kérdését, hogy milyen jogokkal rendelkeznek azok az emberek, akiknek a hazája a globális felmelegedés miatt akár el is tűnhet a Föld színéről - hívta fel a figyelmet a környezetvédő.