Csepel után a második helyre kapaszkodhat fel Magyarországon a Duna partján kialakított és további fejlesztésekre készülő gönyűi intermodális kikötő. Az üzemeltető Győr-Gönyű Kikötő Rt. vezérigazgatója lapunknak azt mondta: ehhez több tízmilliárdos újabb beruházások kellenek, ezek egy részének előkészítése már folyamatban  van. Tervezési szakaszba jutott az új medencés kikötő, illetve a kapcsolódó 800 méter hosszú függőleges partfal. Ezzel a mostani négy mellett nyolc új partfal létesülhet és emiatt felértékelődnek a partmenti ipari telkek.

A fejlesztések nyomán sokkal több munkagépnek lesz dolga Gönyűn

Kisalföld

Az Európai Unió az első ütem vasútfejlesztési részéhez járult hozzá és vélhetően az újabb beruházást is támogatja. A döntést késleltetheti ugyanakkor, hogy a következő uniós költségvetési időszak (2013-2020) előkészületeinek záró részéig (2011 vége) vélhetően nem jut engedélyezett állapotig a beruházás, így lemardhat a gönyűi projekt. 

Pintér Ákos szerint most 45-50 hektár, a teljes fejlesztési terület fele vár még hasznosításra. Ide akarnak megnyerni újabb logisztikai cégeket. A magyar társaságon kívül eddig csak egy dán vállalat ütött tanyát és addig nem is fognak sorban állni, amíg nem épül fel a medencés kikötő és az új partfal. Ez azonban nem várható a közeljövőben.

 A legderülátóbb becslések szerint is több, mint egy-másfél év az engedélyezés és legalább három év a kivitelezés. Nagy kérdés, hogy ezalatt mit lép a bécsi kikötőt üzemeltető Wiener Hafen, amely már jelezte: nagyságrendekkel többet fog költeni saját bázisának fejlesztésére a következő három évben.

A tervezett fogadó és kajak-kenu kikötő látványterve

Kisalföld

Gönyűnél 2008 szeptemberében fejezték be az első ütemet. A Nemzeti Fejlesztési Terv 6 milliárd forintos támogatásának köszönhetően több mint 8 milliárd forintos összköltségvetéssel készült el a Győr-Gönyü Országos Közforgalmú Kikötő Intermodális Központja, azaz akkortól lehetővé vált a vasúti, a közúti és a kikötői áruszállítás összekapcsolása. Ezzel Gönyű felzárkózott Csepel és Baja mellé. A beruházással Nyugat-Dunántúl legnagyobb közlekedési terminálja jött létre, a kivitelezést a COLAS 2007 Konzorcium végezte.