„Jövő ősszel akár már építkezhetünk is” – mondta az Ingatlanmenedzsernek Sammy S. Smucha, az Álom Sziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezetője. Ehhez mindössze az kell, hogy a régészek levonuljanak. Sajnos az ő munkájuk nagyon elhúzódik – búslakodott a vezető. A több, mint öt éve meghirdetett megaprojektnek ugyanakkor jól jöhet a késés, hiszen a régészeti munkák és az engedélyeztetési huzavona éppen a gazdasági válság elmélyülésére esnek, így a sokmilliárdos beruházás java részének átadására (kaszinó, hotelek, üzletek, kongresszusi központ)  várhatóan már a fellendülés idején kerülhet sor. 

Bejárat az álmok földjére

Horváth Szabolcs, HVG

A buli és a projekt is csúszik

Horváth Szabolcs, HVG

Egy 2007-es elképzelés az Álomszigetről

Az ügyvezető szerint cége már rendelkezik elfogadott kerületi szabályozási tervvel (KSZT) és elvi építési engedéllyel a szigetnek a Duna főága felöli oldalára eső projektrészre. „Hogy ne kelljen befagyasztani a projektet, elindítjuk az első ütemet, az úgynevezett szórakoztató falut (entertainment village), ez az egész projekt terület kisebbik részét érinti. Éttermek, szórakozó helyek, kulturális létesítmények, klubok épülnek, mindez 70 millió euróba kerül” – mondta arra a felvetésünkre, hogy már a régészek nélkül is éveket csúszik a nagyberuházás, s így elszalaszthatnak lehetőségeket.

Egyelőre csak a Buda felöli szigetrész átépítését tudják elkezdeni

Horváth Szabolcs, HVG

Már nagyon kell a fővárosba egy nagy kongresszusi központ

Az ügyvezető szerint a válság miatt nem volt szükség semmilyen lényeges módosításra a sokmilliárdos beruházás fő elemeinek arányaiban. Lesz kaszinó, hotelek, apartmanok, szolgáltató egységek és egy 3000 fős kongresszusi központ, valamint egy kikötő a Pestre néző oldalon.

Korábban 5000-es központot terveztek, de ezt – részben civil szervezetek tiltakozása miatt – nem engedélyezték számukra. Az óbudai önkormányzat anyagában az szerepel, hogy eredetileg 10 000-fő befogadására alkalmas kongresszusi helyszint akart a beruházó.

„Most adjuk be az építési engedélyt a második ütemre, így szerencsés esetben jövő év végén azt is elkezdhetjük, a befejezés most 2015-re várható”- mondta.

Arra a kérdésünkre, hogy változott-e a finanszírozók köre, azt felelte: magyar bankokkal állnak kapcsolatban, természetesen az MKB, mint fő partner aktív szerepet vállal. Nem árulta el viszont, hogy az első ütemben mekkora saját erőt kell produkálni. „A normál piaci feltételeknek megfelelő mértékűt” – hangzott a válasz. Bár nem mondta, de ez azt jelentheti, hogy körülbelül 30-35 százalékot kell letenni.

A beruházó szerint nem gond a finanszírozás

A régészek természetesen azon az állásponton vannak, hogy nem miattuk késik az építkezés kezdése. Az Ingatlanmenedzserhez eljuttatott állásfoglalás szerint a beruházás 2007-ben született ütemezésének, valamint a KSZT előírásainak megfelelően a beruházó és a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) között több, egymástól elkülönülő régészeti feladatra köttetett szerződés. A szerződésben a Hajógyári-sziget ún. nagy-szigeti részén a tömbszerű szint alatti beépítésre kijelölt terület hasznosításához szükséges régészeti feladatok összességét jelölték meg. Valamennyi régészeti munkára az adott terület beruházótól történő átvételétől számított határidők érvényesek. A munkafeladatok egy része csak a kivitelezéssel párhuzamosan elvégezhető (régészeti szakfelügyelet) – érvelt a BTM.

Az elmúlt három évben a nagy-szigeti részen a régészeti feltárások egy jelentős része a beruházói területbiztosítás ütemében megtörtént, a tervezett költségkeretek és határidők betartásával. A feltárások egy másik része még hátravan. A további feladatok elvégzésének üteme az eddigiekhez hasonlóan a beruházás ütemezésének függvénye, annak megfelelően alakul. Vagyis egyelőre nem tudni biztosan, hogy az ügyvezető által reménybeliként említett 2011 közepén-őszén tényleg megkezdik-e a kivitelezést.  

Egyelőre nem tudni, mikor fejeződnek be a régészeti munkák

Még rosszabb hír, hogy az ún. Kis-szigetre (ahol a római helytartói palotakomplexum állami tulajdonú telke is fekszik), illetve az Álomsziget kapcsolódó (közútfejlesztési, stb.) beruházásainak területére vonatkozóan a régészeti előkészítés még a szerződéskötés szintjéig sem jutott el, ezekre a munkákra nem érkezett felkérés a BTM-hez. A népszerűen „Hadrianus palotának” nevezett helytartói palotakomplexum akárcsak részleges feltárása is az eddigi feladatoknál jóval idő és költségigényesebb – szögezte le a régészek képviselője.

Közben a III.kerületi önkormányzat augusztus legvégén egy összefoglaló anyagot tett közzé honlapján, aminek az a mondandója, hogy szerintük már a terület magánkézbe adása is törvényellenes volt, s az önkormányzat mindent megtett a beruházás korlátok közé szorítása érdekében illetve azért, hogy ne a 2009 májusában bemutatott koncepció terv valósuljon meg. Eredménynek könyvelte el például, hogy kisebb lesz a beépítettség és bizonyos kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket a beruházóra hárítottak.