Az Immobilia Ingatlanfejlesztő öt épületet bontana le az V. kerületi Bécsi utcában, hogy üzleteket, irodákat és szállodát is magába foglaló 44 ezer négyzetméteres épületkomplexumot hozzon létre.

A tizenhat emeletes üvegpalota tetején egy léghajót formázó luxus szálloda működne - négy emelettel a környező épületek fölé nyúlva. Csipak Péter beruházó mindezt egy 320 férőhelyes mélygarázzsal spékelné meg, egy amúgy erősen forgalomcsillapított környezetben.

Az épület látványterve az Erzsébet tér felől nézve. Tőle jobbra a Brit Nagykövetség látható

Bár a bontásra ítélt épületek közül jelenleg egyik sem élvez műemléki védettséget, a szecessziós Fischer-ház (Budapest első nagyáruháza) korábban fővárosi védettség alatt állt. Ezt a védettséget éppen a Rogán Antal vezette Belváros kérésére szüntette meg a Fővárosi Közgyűlés 2010-ben.

Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara elnöke a projekt súlyos hibájának tartja, hogy egy ekkora súlyú beruházásnál elmaradt a szakma és a közvélemény előzetes megkérdezése, és a nyilvános nemzetközi tervpályázat.  "Itt alapvetően a gondolkodásmóddal van probléma, hiszen egy működő struktúra megbontása drasztikus és érzéketlen építészeti magatartást sugall" - mondta Bálint.

Koktél a szivar alatt. Háttérben a Bazilika épülete

Érdekesség, hogy a beruházó Csipak Péter korábbi belvárosi ingatlanfejlesztése a mostani tervekkel éppen ellentétes koncepcióval könyvelhetett el komoly szakmai sikereket. A Deák Ferenc utcai Fashion Street elnevezésű projekt ugyanis jó ízléssel járult hozzá a Belváros patinás hangulatának újrafogalmazásához. Gyönyörűen felújította a lepusztult belvárosi házakat és közterületeket, amit harmonikusan és lazán hozott össze az üzleti funkcióval - egy nyitott tengelyt képezve a Vörösmarty tér felé. Eltér István, a Magyar Építész Kamara (MÉK) akkori elnöke méltatásképp azt mondta egy interjúban: "Az elgondolás egyetlen hibája, hogy nem én találtam ki".

A jelenleg vitatott, sivár és monolitikus terveket nem a világhírű brit építész Norman Foster, hanem irodájának két munkatársa, Darren Haylock és Stefan Behling készítette - a legnagyobb szakmai problémát sokan ebben látják. Zoboki Gábor építész a tervekről szólva azt mondta: hiányzik belőle az eredetiség és a kiemelkedő kvalitás. Melocco Miklós szobrász a Heti Válasznak erősebben fogalmazott: "(...) az új épület minőség híján nagy lett, goromba, mint egy káromkodás".

Némi meglepetést és zavart okozott az építész szakmában, hogy a tervtanács túlnyomó többséggel, 14:2 arányban támogatta a terveket. A két ellenszavazat a meghívott műemlékvédelmi szakemberektől jött. A városvédő Ráday Mihály sokak meglepetésére szintén támogatta a beruházást - szemben az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezetével. Az ICOMOS magyarországi irodája szerint a "radikális bontás és a tervezett új épület nincs tekintettel a történeti településszerkezet védelmére, az ott álló épületek értékére, és így a világörökségi terület látványának védelmére sem".

Miután a Belváros feltűnően gyorsan, augusztusban kiadta a végleges építési engedélyt, öt Ybl-díjas építész tiltakozásba kezdett. Petíciójukhoz - politikai oldaltól, világnézettől függetlenül - eddig 4500-an csatlakoztak. Többek között Melocco Miklós szobrász, Schneller István Budapest korábbi főépítésze és Kukorelly Endre író.

A MÉK azt állapította meg, hogy az Országos Építészeti Tervtanács szakmailag hibás döntést hozott, amikor kiadta a Foster-féle tervekre az elvi támogatási engedélyt. Olyannyira, hogy visszahívta a tanácsból a tervet támogató építészeket - köztük Finta Józsefet is. "A tervtanácsi állásfoglalás azt a súlyos üzenetet hordozza, hogy a pénzügyi érdekek és a rosszul értelmezett presztízs oltárán bármilyen építészeti, történelmi és kulturális értéket föl lehet áldozni" - vélik a tiltakozók.

Vagyis a kizárólag kereskedelmi célú ingatlanfejlesztés - másnéven "tematikus városfejlesztés" - egyszerűen nem üti meg a mércét, a Belvároshoz méltó városrehabilitációs színtet. Még akkor sem, ha ezt a tervtanács tagjainak túlnyomó többsége egy adott időpillanatban így gondolta. Építészek szerint a tervtanács vitatható döntése felveti a tervtanács működésének újragondolását, az intézmény városrehabilitációs szerepének erősítését.

Csipak Péter szerint a projektet az építész szakma egy kisebbik része vitatja. A léghajó ugyanakkor neves támogatókat tudhat maga mögött - köztük Fegyverneky Sándor országos főépítészt, Andy Vajna producert, Jáksó László műsorvezetőt vagy Bojár Iván András városarculati tanácsnokot, az Octogon építészetkritikai magazin főszerkesztőjét. Bár megkerestük a léghajó legfőbb támogatóját, Rogán Antal V. kerületi polgármestert is, ő lapzártánkig nem nyilatkozott lapunknak.

A Bojár által kiadott Octogon tegnap megjelent, 80. száma 40 oldalas mellékletben foglalkozik az Új Városközpont kérdésével. Ebben Csipak Péter a felmerülő súlyos építészeti kritikákkal kapcsolatban azt válaszolta a riporternő kérdésére: "addig fogjuk terveztetni az Új Városközpontot, ameddig tökéletes nem lesz". A jelek mindenesetre arra mutatnak, hogy a tervezett 2013-as pezsgős átadó ünnepség egy kicsit csúszni fog.