A jelenleg próbaüzemben működő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep átlagosan napi 350 ezer köbméter fővárosi szennyvízet képes biológiailag megtisztítani.

Működése a korábbi 51 százalékról 95 százalékra emeli a Dunába visszajutó, biológiailag tisztított viz arányát a fővárosban. Mindez óriási változást jelent a Duna és a városlakók életében. Olyannyira, hogy a telepnek és kapcsolt projektjeinek köszönhetően néhány év múlva akár fürödhetünk is a Dunában Budapestnél.

Tekintse meg videónkat:

A telep - amely leginkább egy high-tech űrbázishoz hasonlít - teljesen szag- és zajmentes. Több mint 4 évig épült, nagyjából 130 milliárd forintból. Az épületek teteje zöld tetővel fedett: cserjék, bokrok, fenyőfa palánták láthatók mindenhol. A telepen három műszakban 70 fő dolgozik, kétharmaduk mérnök.

Korábban a Dunába két szennyvíztisztítón (észak-pesti és dél-pesti), 10 szivattyúállomáson és 16 közvetlen bevezetésen keresztül ömlött a csatornalé. A mennyiség fele kezeletlenül folyt a Dunába. Ezt pótolja most az új, csepeli szennyvíztisztító.

A csepeli szennyvíztisztó üzembe helyezése előtti állapot:

http://www.szennyviztudas.bme.hu

A telep eleveniszapos tisztítási technológiája még a nátriumot és a foszfort is képes kiszűrni a szennyvízből. A csatornalé főként Budáról érkezik a csepeli telepre. A projekt részeként a 16 kezeletlen budai csatornát összekötötik, majd a szennyvizet Kelenföldön, illetve Ferencvároson keresztül a csepeli telepre szállítják.

A központi szennyvíztisztító gondolata már 15 éves. 1999-ben készült el a részletes hatástanulmány, a főpolgármesteri hivatal 2004 márciusában nyújtotta be a támogatási kérelmét az Európai Unióhoz, majd az Európai Közösségek Bizottsága még 2004 decemberében jóváhagyta a pályázatot.

Enviroduna

A projekt teljes költsége 428 millió euró volt, amelynek 65 százalékát az Európai Unió finanszírozta a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állta.