Legalább három kategóriát ugrott feljebb az energiatanúsítványon az a két lakás, amelyeket egy független energiaszakértő vizsgált meg az Energiaklub és az óbudai Faluház közös projektjében - írta az Óbuda című helyi lap.

Mint arról korábban beszámoltunk, 2005-től két lépcsőben újították fel az óbudai, Árpád-hídnál található Faluházat. Az új szigetelésen, hőközpont-korszerűsítésen, nyílászáró-cserén, és napelem-telepítésen átesett 884 lakásos paneltömb két éve lett teljesen kész. A felmérés arra volt kiváncsi, hogy vajon mennyit javult a lakások energiafelhasználása a felújítás után.

Ilyen volt:

Ilyen lett:

A független szakértő két "tipikusnak" mondható lakást vizsgált. Egy 50 négyzetméteres, minden oldalról fűtött lakást és egy 60 négyzetméteres szélső, legfelső emeleti lakást. A kapott értékeket a 2009-es év vizsgálati értékeivel hasonlították össze.

2009-ben az első lakás évi energiaszükséglete 124 kWh/m2 volt, ami D (átlagosnál jobb) energiaosztályt jelent. A felújítás után a lakás elvi energiaigénye 36 százalékkal 79 kWh/m2 évre csökkent, így három kategóriával feljebb, A energiaosztályba lépett.

A második lakás bázisértéke évi 162 kWh/m2 volt, ami E energiaosztályt jelent, hiszen itt értelemszerűen nagyobb felületen hűl a lakás, tehát több energia kell a fűtéséhez. A ház felújítása után a lakás új energiaosztálya azonban B lett, 97 kWh/m2 év energiaigénnyel, ami szintén három kategóriányi ugrást, 40 százalékos energiamegtakarítást és körülbelül 28 ezer forint hődíjcsökkenést jelent.

Ezt mutatja egy épület energiatanúsítványa:

Van tehát különbség a lakások energiafogyasztása közt aszerint, hogy hol helyezkednek el a házban, de a beruházás mindkét lakás esetében nagyjából 35-40 százalékos energiamegtakarítást hozott, már ami a műszaki adottságokat illeti. A megtakarításhoz azonban a lakók együttműködése is szükséges: meg kell tanulniuk szabályozni a fűtést, okosan kell szellőztetniük. A meleg vízzel pedig akkor is takarékosan kell bánni, ha részben napkollektor adja a szükséges hőt.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a lakók a felújítás után továbbra sem a tényleges fogyasztásuk szerint, hanem légköbméter alapon kapják az energiaszámlát. Ez azért igazságos, mert a teljes épületre vetített hőfogyasztás-csökkenésből minden lakó egyformán profitál, hiszen a beruházást is közösen fizették. Hátránya, hogy nem ösztönzi az egyes lakókat a megtakarításra: arra, hogy letekerjék a fűtést, ha épp nincs rá szükségük, vagy ne hagyják résnyire nyitva az ablakokat a fűtési szezonban.