A kormányfő közölte: létrehozzák a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot, amely új házépítési programot indít útjára. A NET emellett megvásárolhatja a bedőlt hitelekkel érintett és árverésbe bocsátott ingatlanokat, azokat aztán bérbe adja az addigi tulajdonosnak. Az önkormányzatok területén levő üresen álló ingatlanokat is be kívánják vonni abba a programba, amely lakhatást biztosít a lakásukat elveszítő magánszemélyeknek.

A június végéig tartó árverezési moratóriumot nem hosszabbítják meg. Az első időben azonban korlátozzák a banki árverezéseket: csak a nagy alapterületű és nagyértékű ingatlanokat értékesíthetik a bankok, hol a hiteladós nem képes rendben törleszteni. Majd megyékre és külön Budapestre megállapított kvótákat állapítanak meg a bankokkal folytatandó tárgyalások során, amelyek azt hivatott biztosítani, hogy a bedőlt hitelek mögött álló ingatlanok ne egyszerre kerüljenek a piacra.

Otthonvédelmi kamattámogatást indítanak el. Öt évig, legfeljebb 3,5 százalékos kamattámogatást nyújt az állam azoknak, akik nagyobb lakásukat kisebbre cserélik, hogy fizetni tudják a törlesztőrészletet.

MTI / Kovács Tamás

"Egyetlen lakáshiteles sem maradhat lakás nélkül" - jelentette ki Orbán Viktor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnökével közös sajtótájékoztatóján, a devizahitelesek megmentését célzó csomag részleteinek ismertetésekor a parlamentben.

Orbán Viktor ötpontos csomagot ismertetett, aminek legfontosabb része, hogy biztosítják a frankhitelesek számára, hogy 180 forintos rögzített árfolyamon törlesszék hitelüket 2014. december végéig.

Az elmúlt hónapokban eleinte 190 forintos rögíztésről volt szó, másfél héttel ezelőtt Matolcsy György 160 forintos rögzítésre tett javaslatot a Bankszövetségnek, amely ezt elfogadhatatlannak tartotta, néhány nappal később pedig a szervezet és a miniszter közötti tárgyalások után kiderült, hogy Matolcsy a frank esetében a 180 forintos rögzítést elfogadhatónak tartja.

A lépés eredményeként 180 forintos frankárfolyamon vonhatják le a havi törlesztőrészletet a lakáshitelesektől. A jelenlegi, 220 forint körüli piaci frankárfolyamhoz viszonyítva ez csaknem húszszázalékos könnyítést jelent az adósoknak, a felvett hitel összegétől és futamidejétől függően ez tíz-tizenötezer forinttal kisebb törlesztőrészletet eredményezhet, ami sok családot juttathat levegővételhez. Várhatóan a euró- és jenalapú hiteleknél is lesz korlát, a kedvezmény várhatóan a svájcifrank-árfolyamnál alkalmazott mértékű lesz.

Kockázatok és mellékhatások

A rögzített és az aktuális árfolyam közötti különbség, az előzetes hírek szerint egy számlán halmozódik fel, várhatóan 3-5 éven keresztül. A mentőcsomagnak ez a része hordozza a legnagyobb kockázatot az érintettek számára. Ha megszűnik az árfolyamrögzítés, akkor a korábbi devizahitel mellett az adósnak el kell kezdenie törleszteni az árfolyamkülönbség miatt felhalmozott tartzozást, ám ennek mértéke egyelőre kiszámíthatatlan, mert évekre előre gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy a frank, a jen és az euró árfolyama merre fog elmozdulni a forinttal szemben.

A jelenlegi hitel nagyságától és az árfolyammozgásoktól függően több százezer, de akár milliós tételről lehet szó a későbbiekben. A hétfői bejelentésnek fontos pontja, hogy ezt a hitelt milyen kamatokkal és kiegészítő költségekkel hány éves futamidőre biztosítják a bankok. Bár az árfolyammozgást átmeneti ideig kezeli a rögzítés, ám kockázatot jelent az is, ha a svájci frank kamata emelkedik, mert az szintén megemelheti a törlesztőrészletek mértékét.

Megéri?

Az egész gazdaságra nézve kockázatokat jelent az árfolyamrögzítés hitelezésre gyakorolt hatása - írta az [origo]. Az amúgy is pangó banki hitelezést még inkább visszavetné. Az árfolyamfixálás időszakára a bankok az aktuális és a rögzített árfolyam közötti sávra eső marzsát, nyereségét is elveszíti. A banki mérlegben ez úgy jelenne meg, hogy a pillanatnyi árfolyamon (tehát most 220 forinton) bekönyvelné a bank a törlesztőrészletet, és azon nyomban a tervezett 180 és a 220 közötti részre forinthitelt nyújt a lakáshiteleseknek. A banki mérlegben szereplő forinthitelen nem keresne egy fillért sem a bank, mert a bankközi kamatlábon adná a hitelt, annyiért, mint amennyiért ő szerzi.

A kormány újra visszaállítja a devizaalapú lakáshitelezést, vagyis a jövőben lehetne felvenni euró-, frank-, és jenalapú lakáshiteleket. A gyakorlatban mégis nagyon kevesen élhetnek majd ezzel a lehetőséggel, mégpedig azért, mert feltételhez köti a kormány a devizahitel-felvételt: csak az vehet fel ilyen hitelt, akinek devizában van a jövedelme vagy annak nagy része, és a jövedelem meghaladja a minimálbér tizenötszeresét, vagyis a havi 1,17 millió forintot.