Hogyan használjuk?

És ekkor menjünk el jósnőhöz. Mert ha ez idő alatt az energiaárak felszöknek, akkor a megtérülési idő akár meg is feleződhet. Ha azonban az energiaárak nem emelkednek, akkor 6 év múlva a már megtérült eszköz egy amortizált 6 éves darab, ami akkortól kezd el nekünk csak hasznot hozni. Kérdés, hogy meddig?
A kerti medence vizének melegítésére használt napkollektor, akár 2-3 év alatt megtérülhet. Ennek egyszerű oka van, azt akkor használjuk, amikor a legtöbb napenergia gyűjthető be: a nyári kánikulában, azaz hatásfokát nem rontja a téli időszak gyengébb átlaga.

Egy hőszivattyús haszonhő-nyerő rendszer egy hagyományos kazánhoz viszonyítva 2-3 szoros árba kerül, ez mondjuk jelentősen eltérhet minden irányban a tereprendezési igény nagyságától. A talajkollektor lerakása drága mulatság, ám ha a hagyományos gázüzemű fűtésrendszert onnan akarjuk kiépíteni, hogy még a telken belül sincs a gázcsonk az is legalább ugyanolyan költséges.

A hőszivattyúval kapcsolatos megtakarítások nagysága attól is függ, hogy a már meglévő vezetékes gázfűtést tehermentesítjük vele, vagy PB esetleg olajradiátornak segítenénk be ezzel. Gázzal szemben 20-30%-os a megtakarítás, olajjal, PB gázzal szemben 100%-os, ez esetben 2-4 év alatt megtérül. Egy kW hőszivattyú teljesítmény beruházási költsége háztartásnál 150-250 ezer forint, önkormányzati, társasházi létesítményeknél, nagyobb gépek esetén 40-80 ezer forint.

Pellet-tüzelés

Egy 30-60 KW-os kazán több, mint 4 millió forintba kerül, ebbe 15 tonna pellet elegendő egy 250-300 négyzetméteres ház fűtéséhez. A pellet jó, mert minden növényi hulladék elégethető, ha így formázva van. A dolog szépséghibája, hogy a kazánok őrült drágák, és a pellet sem biztos, hogy olyan olcsó a földgázzal szemben, hiszen azt a 15 tonnányit oda kell szállítani a házhoz, tárolni kell, fűteni vele – ami munka. Itt is a jövőbe kellene látni, hogy merre mozdulnak az árak. A pellettel szemben most a fatüzelésű kályhák jóval kedvezőbbnek tűnnek, ha csak a bekerülés és a működés költségeit nézzük, környezetvédelmi szempontokat nem.

A megújuló energiaforrások jelenleginél jóval nagyobb elterjedtsége hozhatna áttörést, hiszen minél többen alkalmaznának ilyen technológiákat, annál kevesebbe kerülne egy-egy készülék legyártása. Erre sok esély nincs a közeljövőben. Egyrészt, mert az embereknek amíg megélhetési problémáik vannak, addig kevéssé érdekli őket, hogy mennyire környezetkímélő technológiájú a fűtésük. Meg az sem megoldható, hogy nagy összegeket kifizessenek, hogy majd 6-8 év után ezért olcsóbban fűthessenek. És a bioetanol ára is felfelé kúszik, (ha a hagyományos benzin üzemanyag alternatíváját nézzük), tehát a trend most pont kedvezőtlenül alakul.