Palánkkal vették körbe a területet, megjelentek az első munkagépek, a szolgálati lakásokból ma az utolsó család is kiköltözik: a Józsefvárosi pályaudvarnál kezdődik az építkezés - írja a Népszabadság. A helyszínen a lapnak egy középkorú férfi azt mondta: nemcsak velük, hanem minden lakóval aláírattak egy záradékot arról, hogy öt évig nem beszélhetnek a szerződés részleteiről.

Annyit azért elárul, hogy kezdetben hatalmas volt a különbség a kártalanításként felajánlott összeg és aközött, amit a családja kért. Hónapokig tartó tárgyalás után sikerült valahol középtájon megállapodniuk. Akadtak, akik nem bírták idegekkel, és gyorsabban beadták a derekukat –ők rosszabbul jártak - mesélte. A lakók egyébként szétszóródtak: egy magányosan élő néni idősotthonba ment, és volt olyan is, aki vidékre költözött, jó messzire a fővárostól.

A beruházásra ötmilliárd forintot (áfával együtt mintegy 6,6milliárdot) szán a kormány, ebből az idén 440 milliót lehet felhasználni. A szakmai koncepció kidolgozására Lázár János miniszterelnökségi államtitkár Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját kérte fel. A kivitelezés és a pénzügyi kérdések Fürjes Balázs, a budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos hivatalának hatáskörébe tartoznak.

Fürjes Balázs hivatalától korábban a Népszabadság azt az információt kapta, hogy a szóban forgó összeg csak a beruházás „megvalósítási költségeinek fedezetéül” szolgál. Az intézmény fenntartásához és működtetéséhez szükséges pénzről „a beruházás megvalósításával párhuzamosan, megfelelő időben, külön döntés” születik majd. Schmidt Mária a közelmúltban a lapnak nyilatkozva kijelentette: a kormányzat eltökéltségét látva biztos abban, hogy elegendő forrás áll majd rendelkezésére.

A Népszabadság érdeklődött, hogy melyik cég kapott megbízást a kivitelezésre, illetve mennyi pénzbe került a lakók kártalanítása, mi szükség volt a szerződésben az „ötéves titkosításról” szóló záradékra: Fürjes Balázs munkatársa a későbbiekre ígért tájékoztatást.