Amikor több mint két éve Narendra Modi lett India kormányfője, nagyszabású programot hirdetett a szegénység felszámolására. És ennek célja nem elsősorban a keresetek növelése volt. Az alapvető higiéniai feltételek megteremtését tekintette elsődlegesnek. Az UNICEF adatai szerint Indiában még hatszázmillió ember kényszerül arra, hogy a szabad ég alatt végezze el a dolgát. A vízöblítéses WC-ék hiánya a fertőző betegségek terjedésének egyik fő oka. Az elmúlt két év során valamit javult a helyzet, hiszen húszmillió indiai otthonban létesítettek vízöblítéses WC-t.

Modi minapi beszédében azt mondta, ez csak a kezdet, az erőfeszítéseket folytatni kell. Indiában egyébként több ember használ mobiltelefont, mint korszerű toalettet. Az indiai vidék másik fő problémája, hogy nincs villany. A fejlesztési program szerint, amit tavaly indított el a kormány, két és fél éven belül 18 ezer településre kell eljuttatni az elektromos áramot. A kormányfő szerint 10 ezer faluba már megérkezett a villany. Ezt egyelőre még csak a kormány mondja, a megbízható statisztikák még a tavalyi évre vonatkoznak. Ezek szerint 2015-ben még háromszázmillió indiai számára a petróleumlámpa biztosította az esti világítást.

Egyébként az áramszolgáltatás még a nagyvárosokban is gyakran akadozik. Sőt, gyakoriak a több százmillió embert érintő áramszünetek is. Az indiai erőművek elavultak, a vezetékhálózat is megbízhatatlan. Az áram nagy részét még most is szénerőművek termelik, ezért aztán a Modi kormány számára a környezetvédelmi megfontolások egyelőre nem szerepelnek a prioritások között. A zöldmozgalmat a gazdasági fejlődést akadályozó kerékkötőnek tekintik, és ha csak tehetik, mondvacsinált ürügyekkel be is tiltják környezetvédő szervezeteket.