A lakáskeresők körében évtizedekig a feketelista élén szerepelt, sokan az egyik legpazarlóbb és legdrágább rendszernek gondolták. A panellakások korábban tapasztalható alacsony presztízse is sok tekintetben ennek volt köszönhető. Magyarországon közel 780 ezer házgyári lakás épült, amelyek többsége távfűtéssel készült. A  panelkorszak után, a kilencvenes években szinte egy csapásra eltűnt az újépítésű ingatlanokból ez a fűtési mód. A mintegy kétmillió ember komfortérzetéért felelős rendszert azonban mégsem feledhették teljesen, az elmúlt években ismét előtérbe került a fejlesztése.

A megítélés azóta nagyot változott: ma már szárnyal a panelek piaca, egy év alatt iközel 13 százalékkal nőtt országos átlagban a házgyári lakások négyzetméterára.. A panellakások reneszánsza nagyrészt a panelprogram felfuttatásának köszönhető, hiszen sikerült kiküszöbölni az egyik legnagyobb hátrányukat, a magas fenntartási költséget. Az energetikai korszerűsítés keretében a fűtőberendezések szabályozhatóak lettek és az egyéni mérés is lehetségessé vált. A nyílászárók cseréje és a homlokzati hőszigetelés is sokkal energiahatékonyabbá és olcsóbbá tette a lakásfenntartást. A felújítási program több mint 350 000 lakást érintett, ez nagyjából egymillió hazai lakos számára jelent komoly rezsicsökkenést.

A távfűtés helyét a héra és a gázkonvektor vette át a fűtési módok népszerűtlenségi listáján. A panelprogram hatására a panellakások és a távfűtés megkopott presztízse is helyreállt, olyannyira, hogy a piac új slágereinek számítanak” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. „Sőt jelenleg több olyan nagyszabású iroda- és lakóingatlan fejlesztés is zajlik az országban, ahol a tervezők, a kedvező adottságai miatt a távfűtéses megoldást választották. Kis karbantartási költsége és kényelme miatt egyre vonzóbb a vásárlók és a befektetők számára is.”