Egyre nagyobbra fújódik az ingatlanlufi: az elszálló árszínvonal és a kedvezményes áfa hamarosan bekövetkező kivezetése miatt a szakértők aggodalmaskodnak, hiszen az ehhez hasonlóan mesterségesen felpumpált folyamatok után a biztos kijózanodás következik. A hitelbedőlések réme miatt pedig a Magyar Nemzeti Bank több ajánlást is kiadott az ingatlanhitelek kockázatainak kezeléséről, például a hitelkockázat méréséről vagy a magas nem teljesítő hitelekről, minimalizálni próbálva annak esélyét, hogy az ingatlanok nyilvántartott és valós piaci értéke eltérjen.

Egyre többet hallani az építkezések csúszásáról vagy a nem megfelelő minőségű kivitelezésről is, a legnagyobb veszélyt azonban még mindig a vállalatok alultőkésítettsége jelenti, mely akár már idén is több csődöt okozhat. Az Atradius friss elemzése szerint a magyar építőipar kilátásai az elmúlt két év fejlődése ellenére sem feltétlenül pozitívak: bár tavaly 129,5 százalékkal nőtt a szerződésállomány, a termelés pedig csaknem 30 százalékkal bővült, megmaradt a szektor legnagyobb kockázata, a vállalatok alultőkésítettsége, mely várhatóan a csődök 5-10 százalékos növekedéséhez vezet az idén – írta Az én pénzem.

Az elemzés szerint a hazai építőipart a nagy tőkeáttétel és a banki finanszírozási igény jellemzi, azaz a cégek csak kis önerővel rendelkeznek, és nem is hitelképesek. A bankok még mindig az irodaházakat preferálják a lakásprojektekkel szemben. Az építőiparban a választások után is fordulat állhat majd be, hiszen több pénzcsap – például a tao-pénzes – is elzáródhat. Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület szerint az áfakedvezmény megszűnése önmagában mintegy 20 százalékkal növelné a lakások árát.

A lakáseladásoknál több bank eleve olyan nyilatkozatot kér, ami a vevőkre hárítja annak kockázatát, hogy a beruházó nem fizet. Ez aztán több esetben (Szegeden a Korondi utcában, Makón, Angyalföldön, Kalocsán, Debrecenben, Győrben, Miskolcon és a XVII. kerületben) is olyan helyzeteket idézett elő, mikor a bank a vevőkön próbálta behajtani a beruházó tartozását. Az építtető ugyanis jellemzően a lakóktól megkapott vételárból fizeti vissza a beruházásra kapott bankhitelt, ha azonban a beruházó valamiért mégsem tud a banknak fizetni, előfordulhat, hogy a vevő lakás és pénz nélkül marad.