Átmeneti intézkedésekkel, rugalmas áfa- és illetékszabályozással, illetve eladói illeték bevezetésével védené meg a piacot a káosztól a jelentős ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK). Az IFK véleménye szerint 2020. január 1-je után az új lakásokra vonatkozó 9 százalékos adóteher (jelenleg 5 százalék áfa + 4 százalék vevői illeték) 14 százalékra emelése mellett biztosítható hosszú távon és stabilan a lakásépítések megfelelő szintje, az 5 százalékos áfa fenntartása mellett egy új elem, az eladói illeték bevezetésével, amelynek induló mértéke 5 százalék a javaslat szerint. Az eladói illeték emellett akár alkalmazandó lehetne minden olyan értékesítésre is, amely a használatbavétel előtt vagy azt követő öt éven belül történik, így a pluszbevétel kizárólag a magyar államot illetné, szemben az áfabevételekkel, amelyet az EU-val meg kell osztani, és biztosítaná a rövid távra spekuláló befektetők megadóztatását – magyarázta Takács Ernő, az IFK elnöke.

Az MTI-nek eljuttatott közleményében az IFK kiemelte, hogy az új, fokozatos adóteher növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozás bevezetésével biztosítani lehetne, hogy ne legyen azonnali drasztikus csökkenés a kínálatban és az értékesítésben, és az áfa emelése ne járjon együtt a szektorban a kedvezményes áfa hatására már felépült fejlesztői, kivitelezői, anyaggyártói, tervezői kapacitások nagyon jelentős rombolásával. Az IFK az átmeneti intézkedések mellett, észszerű mértékű, fokozatos közteher-emelést javasol, a lakáspolitikai céloknak megfelelő, célzott kedvezményekkel. Javasolják, hogy a közterheket ne egy lépésben, hanem előre meghatározott módon és fokozatosan növelje a kormány, így csak kis mértékben esne vissza a kereslet, illetve emelkednének az árak. Javaslatuk értelmében a földhivatalba benyújtott szerződéseknél a vételár megfizetéstől függetlenül 5 százalék lenne az áfa.

Az IFK szerint érdemes lenne a vevői illetékek 2004-ben meghatározott 15 millió forintos értékhatárát is felülvizsgálni, hiszen az illetékkedvezményeket kevés új lakásnál lehet érvényesíteni a jelenlegi árszintek mellett. Az illetékből pedig a családpolitikai céloknak megfelelően továbbra is kedvezményeket, visszatérítést lehetne adni – hangsúlyozta. Takács kifejtette, amennyiben a kormányzat a 14 százalék közteher szintet tovább szeretné növelni, akkor azt 3-4 éves ciklusokban érdemes megtenni, átmeneti intézkedésekkel, de nem magasabb összteherszintre, mint 20 százalék.

Az IFK szerint egyébként a kedvezményes áfakulcs bevezetése 2016-ban sikeres döntés volt, hiszen a lakásépítések jelentős növekedését hozta, és hozzájárult ahhoz, hogy a kormány által is kitűzött, évi 30 ezer körüli új lakás épüljön országosan, támogatta a gazdasági növekedést, a költségvetés bevételeit és a foglalkoztatottság, illetve az átlagbér növelését, illetve a csokkal kombinálva a családpolitikai célok elérését. A jelentősen bővülő kínálatnak köszönhetően pedig az árak emelkedése mérsékeltebb volt mind az új-, mind a használt lakások piacán, mintha maradt volna a 27 százalékos áfa. Az IFK arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakáspiac kisebbségét jelentő befektetői vásárlásoknak is jelentős gazdaságpolitikai haszna van, hiszen ezek révén bővül az albérleti piac kínálata, így az albérleti díjak emelkedése mérsékeltebb, másrészt ezen keresztül javul a munkavállalók mobilitása. A piaci alapú bérlakások építését a jogszabályi környezet fejlesztésével is lehetne támogatni, megfelelő szabályozással pedig a rövid távon ügyeskedők kiszűrése is lehetővé válik. Az áfa 27 százalékra emelésével valójában pont az eddig rövidtávra befektetők jutnának extraprofithoz.

Takács az IFK szakértőire hivatkozva kifejtette: amennyiben 2019 után is fennmarad a kedvezményes áfakulcs – és a szervezet által javasolt, lépcsőzetes köztehernövelés valósul meg – 2022-ig évi 30 ezer közelében lehet ismét az épített lakások száma, míg 27 százalékos áfa mellett 2022-ben az újonnan épített lakások száma alig haladja majd meg a 20 ezret, és a költségvetésbe befolyó adók összege is csökken. Az áfakulcs megemelésének hatására 43,3 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyna be a költségvetésbe 2019-2022 között, mint a változatlan kulcs mellett. A szakértő kiemelte: a fejlesztők bíznak abban, hogy esetleg egy köztes áfakulcs kialakításával elkerülhetővé válik a lakásépítés drasztikus visszaesése 2020-tól, pont attól az időponttól, amikor az EU-források kifutása miatt a magyar gazdaság élénkítésére is szükség lehet.