szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Budapesti Békéltető Testület a frissen felvett egyetemisták számára foglalta össze az albérletekkel kapcsolatos tudnivalókat, de bárki más is hasznát veheti a tanácsoknak, aki lakást bérelne.

Ahogy kiderültek a felvételi ponthatárok, elkezdődött az albérletvadászat. A Budapesti Békéltető Testület is kiadott egy listát, mi mindenre érdemes figyelniük azoknak, akik most keresnek kiadó lakást vagy szobát.

Az első lépés: meg kell győződni arról, valóban az-e a bérbeadó, akinek mondja magát. Ha már eljutottak ezen túl, a szerződéskötés mindenképp írásban történjen. Ebben érdemes rögzíteni legalább a következő tartalmi elemeket: a felek személyes adatait, az ingatlan adatait, a bérleti díj mértékét, a kaució mértékét, azt hogy határozott vagy határozatlan időtartamra kötik meg a szerződést, mikor lehet emelni a bérleti díjat, hogyan lehet felmondani a szerződést, ki fizeti a közüzemi díjakat, egyéb költségeket.

A második legfontosabb tudnivaló az, hogy ugyan kérhető kaució is, de annak teljes összege visszajár a szerződés végén akkor, ha a hallgató egyáltalán nem halmozott fel tartozást, és nem érte semmilyen kár az ingatlant – figyelmeztetnek. Egyébként pedig ebből kell levonni a károk, elmaradt tartozások összegét, és ezt követően, ha van fennmaradó rész, azt ki kell adni a hallgatónak.

De arra is felhívták a figyelmet:

  • Bármilyen összeg átadása csak és kizárólag átvételi elismervény vagy nyugta ellenében történjen meg.
  • A bérbeadáskor és a bérlő kiköltözésekor is érdemes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni, ebben rögzíteni lehet a későbbi viták elkerülése érdekében például a lakás aktuális állapotát, a lakásban lévő berendezési tárgyakat.
  • Mindkét fél érdeke egyúttal már a szerződéskötéskor a közüzemi mérőórák pontos állásának rögzítése, adott esetben akár fényképekkel is alátámasztva. A bérlők kérhetik, hogy vegyék a nevükre a mérőórákat.
  • Ha társasházban lévő ingatlanról van szó, érdemes előre elkérni a társasház házirendjét, és utánajárni a szervezeti- és működési szabályzatban foglalt kötelezettségeknek.
  • Ha bármilyen károsodás veszélye fenyegeti a lakást, a bérlő köteles a bérbeadót értesíteni.
  • A bérlő köteles azt is tűrni, hogy a bérbeadó a lakás használatát ellenőrizhesse. Erre azonban csak a bérlő szükségtelen háborítása nélkül kerülhet sor.
  • Az életveszélyt okozó, vagy a lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibákat a bérbeadó késedelem nélkül köteles kijavítani.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

bankmonitor.hu Gazdaság

Mi az okosabb döntés egy egyetemista családjának: lakást venni vagy bérelni?

A felvételi ponthatárok közeledtével egyre nagyobb az izgalom az érettségizők körében. A szülőket azonban egy másik kérdés is lázban tarthatja: hol lakjon a gyerek az egyetemi évek alatt? Ha nem veszik fel kollégiumba, akkor keresni kell albérletet, de a növekvő díjak miatt lehet, hogy anyagilag jobb megoldás az ingatlanvásárlás. Feltéve persze, hogy van rá elég forrás. A Bankmonitor szakértőinek cikkét olvashatják.

Balla Györgyi Gazdaság

Mennyiért kap ma albérletet egy egyetemista?

Milyen lehetőségeik vannak a frissen felvett egyetemistáknak a lakáspiacon? Talál-e még albérletet, aki a pontszámok kihirdetése után veszi nyakába a várost? Milyen kompromisszumokat kell kötni egy "utolsó lyukért"? Miért vannak könnyebb helyzetben a felsőbb évesek az elsősöknél? Ingatlanpiaci körkép nem sokkal a 2019-es ponthatárok kihirdetése előtt.