szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Budapesti Békéltető Testület a frissen felvett egyetemisták számára foglalta össze az albérletekkel kapcsolatos tudnivalókat, de bárki más is hasznát veheti a tanácsoknak, aki lakást bérelne.

Ahogy kiderültek a felvételi ponthatárok, elkezdődött az albérletvadászat. A Budapesti Békéltető Testület is kiadott egy listát, mi mindenre érdemes figyelniük azoknak, akik most keresnek kiadó lakást vagy szobát.

Az első lépés: meg kell győződni arról, valóban az-e a bérbeadó, akinek mondja magát. Ha már eljutottak ezen túl, a szerződéskötés mindenképp írásban történjen. Ebben érdemes rögzíteni legalább a következő tartalmi elemeket: a felek személyes adatait, az ingatlan adatait, a bérleti díj mértékét, a kaució mértékét, azt hogy határozott vagy határozatlan időtartamra kötik meg a szerződést, mikor lehet emelni a bérleti díjat, hogyan lehet felmondani a szerződést, ki fizeti a közüzemi díjakat, egyéb költségeket.

A második legfontosabb tudnivaló az, hogy ugyan kérhető kaució is, de annak teljes összege visszajár a szerződés végén akkor, ha a hallgató egyáltalán nem halmozott fel tartozást, és nem érte semmilyen kár az ingatlant – figyelmeztetnek. Egyébként pedig ebből kell levonni a károk, elmaradt tartozások összegét, és ezt követően, ha van fennmaradó rész, azt ki kell adni a hallgatónak.

De arra is felhívták a figyelmet:

  • Bármilyen összeg átadása csak és kizárólag átvételi elismervény vagy nyugta ellenében történjen meg.
  • A bérbeadáskor és a bérlő kiköltözésekor is érdemes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni, ebben rögzíteni lehet a későbbi viták elkerülése érdekében például a lakás aktuális állapotát, a lakásban lévő berendezési tárgyakat.
  • Mindkét fél érdeke egyúttal már a szerződéskötéskor a közüzemi mérőórák pontos állásának rögzítése, adott esetben akár fényképekkel is alátámasztva. A bérlők kérhetik, hogy vegyék a nevükre a mérőórákat.
  • Ha társasházban lévő ingatlanról van szó, érdemes előre elkérni a társasház házirendjét, és utánajárni a szervezeti- és működési szabályzatban foglalt kötelezettségeknek.
  • Ha bármilyen károsodás veszélye fenyegeti a lakást, a bérlő köteles a bérbeadót értesíteni.
  • A bérlő köteles azt is tűrni, hogy a bérbeadó a lakás használatát ellenőrizhesse. Erre azonban csak a bérlő szükségtelen háborítása nélkül kerülhet sor.
  • Az életveszélyt okozó, vagy a lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibákat a bérbeadó késedelem nélkül köteles kijavítani.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
bankmonitor.hu Gazdaság

Mi az okosabb döntés egy egyetemista családjának: lakást venni vagy bérelni?

A felvételi ponthatárok közeledtével egyre nagyobb az izgalom az érettségizők körében. A szülőket azonban egy másik kérdés is lázban tarthatja: hol lakjon a gyerek az egyetemi évek alatt? Ha nem veszik fel kollégiumba, akkor keresni kell albérletet, de a növekvő díjak miatt lehet, hogy anyagilag jobb megoldás az ingatlanvásárlás. Feltéve persze, hogy van rá elég forrás. A Bankmonitor szakértőinek cikkét olvashatják.

Balla Györgyi Gazdaság

Mennyiért kap ma albérletet egy egyetemista?

Milyen lehetőségeik vannak a frissen felvett egyetemistáknak a lakáspiacon? Talál-e még albérletet, aki a pontszámok kihirdetése után veszi nyakába a várost? Milyen kompromisszumokat kell kötni egy "utolsó lyukért"? Miért vannak könnyebb helyzetben a felsőbb évesek az elsősöknél? Ingatlanpiaci körkép nem sokkal a 2019-es ponthatárok kihirdetése előtt.