Modern városok? Székesfehérváron hiába várják, hogy pezsegjen az élet
A miniszterelnök egy sor fejlesztést jelentett be a városban négy évvel ezelőtt. Megnéztük, hogy állnak a tervezett beruházások. Röviden: csehül.
Megállapodtunk abban, hogy szükséges néhány életminőség-javító fejlesztés Székesfehérváron
– mondta Orbán Viktor még 2015-ben, Székesfehérváron, utalva a várossal kötött együttműködési megállapodásra. A miniszterelnök abban az évben kezdett országjáró körútba, ellátogatott mind a 23 megyei jogú városba. A Modern Városok Programban rendszerint gyorsforgalmi utakat ígért a vidéki városoknak, illetve olyan bejelentéseket tett, amelyekkel egyébként már 2014 októberében, az előző önkormányzati választás előtt is kampányolt. Azt hangsúlyozta, hogy a program egy nagyobb terv része, amelynek célja, hogy a megyei jogú városok modern európai városokká váljanak, ahol pezseg az élet.
Székesfehérváron egyebek közt azt ígérte, hogy 2020-2022-ig
- a föld alá viszik a város központján áthaladó közlekedést, így a belváros „összenő” a Zichy-ligettel,
- közös lakásépítési program kezdődik, hogy a városba további munkaerő áramolhasson,
- új rendezvény- és sportközpont épül, hogy Székesfehérvár a jégkorong fellegvára legyen,
- lesz hangversenyterem,
- továbbfejlesztik a kórházat.
Megnéztük, hogy négy évvel a bejelentés után Székesfehérváron mekkora a látszata a miniszterelnök ígéretcsomagjának. Kiderült, hogy a beígért nagy fejlesztésekből eddig egy sem valósult meg, a legtöbb esetben a tervezésnél tovább nem jutottak, esetenként odáig sem, a költségek viszont a 2015-ös 68 milliárd forinthoz képest jelentősen megugrottak. Cser-Palkovics András polgármester idén januárban ki is fakadt a Facebookon, kikérte magának, hogy
nincs, aki dolgozzon a városban, így nem tudni, mikor bővülhet tovább a megyei kórház, és lehet kész az új jégkorongcsarnok.
Kerestük a polgármestert, a tervezett beruházásokról érdeklődtünk, nem kaptunk választ. A város által közzétett információk alapján szedtük össze, hogy állnak a program fejlesztési elképzelései.
Megdrágult a kórház is
A Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház új épületét, a 12 ezer négyzetméter alapterületű, ötemeletes belgyógyászati tömböt, valamint a hozzájuk tartozó parkolókat a Mészáros Lőrinc gyerekeinek érdekeltségébe tartozó Fejér B. Á. L. Zrt., valamint az Épkar Zrt. építhette volna meg 18 milliárd forintért, noha korábban még 12-13 milliárddal kalkuláltak. Úgy számoltak, hogy ennyi pénz elég lesz az épületre, az eszközökre és a parkolókra is. Az engedélyezési tervek pikk-pakk el is készültek, a munkát 2018 második félévében kellett volna elkezdeni, az átadást két évvel későbbre tervezték. Ebből eddig semmi sem valósult meg. Januárban a kormány az RTL Híradó ezzel kapcsolatos kérdésére azt válaszolta,
a szerződés akkor lép hatályba, ha a kormány támogató döntést hoz. A kormány azonban a fejlesztést – különösen a megnövekedett költségigényekre – nem támogatta.
A szekesfehervar.hu tájékoztatása szerint Cser-Palkovics András nem sokkal később, februárban egyeztetett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és Vargha Tamás államtitkárral a kórházfejlesztésről. A beszámolóból kiderül, a kancelláriaminiszter nemcsak egy korábbi kormányinfón, hanem itt is megerősítette: a kormány elkötelezett amellett, hogy a Modern Városok Program keretében folytatódjon a kórház felújítása. A polgármester azt javasolta, hogy a kiviteli tervek elkészítésével folytatódhasson a beruházás előkészítése.
Úgy érzékelem, hogy erre a forrás rendelkezésre fog állni
– mondta Cser-Palkovics András a portálnak. Megkérdeztük, hogy készen vannak-e már a tervek, és ha igen, mennyit fizettek érte az adófizetők, nem kaptunk választ.
Valami nem stimmel, mert vagy az előzetes számítást végzők, vagy az ajánlattevők nem ugyanazt az egyetemet végezték
– írta viszont a hvg.hu-nak Buth Sándor független képviselő. Szerinte hihetetlen az a vállalkozói arrogancia, ahogy közbeszerzésen a számított ár dupláját meghaladó ajánlattal állnak elő.
Ahol a sportcsarnok sem jön össze
A másik elmeszelt beruházás az Alba Volán jégkorongcsapat jégcsarnoka, az Alba Aréna, ahol a tervek szerint 6 ezer ember férne el. Ehhez hasonló multifunkciós csarnok csak egy van az országban: a Papp László Sportaréna. A beruházás nemzetgazdaságilag kiemelt, a Market Építő Zrt.-t hívta meg rá az önkormányzat. Az Orbán Viktort is reptető Garancsi István cége a becsült árnál 7 milliárddal többért, 25,7 milliárd forintért vállalta 2018 decemberében a munkát. A hvg.hu információi szerint kisebb hűhó támadt a városban, amiért a tervezettnél több pénzért Garancsi István lett a befutó.
Kérdem én, ha csak Mészáros és Garancsi van, akkor mit lehet itt tenni?
– fakadt ki egy ellenzéki képviselő.
A tender kiírói először mindössze 13,82 milliárddal számoltak, majd bő egy évvel később a kivitelezés eredeti becsült értéke felkúszott 19,7 milliárdra, úgy, hogy még egy kapavágás sem történt. A polgármester már korábban jelezte, mint minden építőipari beruházás, a jégcsarnok építése is többe fog kerülni, mint ahogy azt 2013-ban – amikor a kihelyezett fehérvári kormányülésen először szóba került az ötlet – a város tervezte.
A csarnoknak idén szeptemberre kellene elkészülnie, de egyelőre az sem dőlt el, hogy az eredeti tervek szerinti 6 ezer fős csarnok épüljön-e meg, amihez a kivitelezésre a közbeszerzési eljárást újra ki kell írnia a városnak, vagy egy kisebb, 4000-4200 férőhelyes csarnok készüljön. Szintén a szekesfehervar.hu-ról tudható, hogy a polgármester úgy lobbizott, ha a kormány a kisebb, de modern csarnok építésére bólintana rá, akkor legyenek még edzőpályák is, az így felszabaduló forrásokat pedig más kulturális vagy sport célt szolgáló fehérvári beruházásokra lehetne fordítani.
Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a középiskolai campus építésére mindösszesen csak egy, azaz egy építőipari cég kívánt ajánlatot tenni, amely okok alapján eleve nincsen verseny egy ekkora beruházás elnyeréséért. Ez elfogadhatatlan!
– írta még év elején a városvezető, és bejelentette, kezdeményezni fogja, hogy a képviselő-testület nyilvánítsa érvénytelenné a középiskolai campusra kiírt közbeszerzési eljárást. A Vasvári Pál Gimnázium új tömbjének megépítésére, a Kodolányi János Gimnázium és Szakgimnázium, a Tóparti Gimnázium és Szakgimnázium, valamint a Szabadművelődés Háza felújítására 2017 és 2019 között 8,375 milliárd forintot szántak. Ehhez képest Cser-Palkovics András egy februári interjúban arról beszélt, hogy a beruházás összege már a 16 milliárdot nyaldossa.
Mivel több iskolát érintő beruházásokról van szó, így azokat felelősen idén már nem fogjuk tudni az előkészületekkel együtt megtenni, ez a fejlesztés 2020 júliusában fog elindulni
– nyilatkozta később. Közben kiderült, hogy a Magyar Honvédség Parancsnoksága és egyes nemzetközi katonai szervezetek Székesfehérvárra költözésével igény van egy új, nemzetközi iskolára, hol a külföldi tisztek gyerekei tanulhatnának. Ennek elkészülte még a campusnál is fontosabb lehet, így tovább csúszhat az eredeti fejlesztési terv.
A székesfehérvári önkormányzat a börgöndi repülőtér fejlesztésére is kért pénzt a kormánytól. Az elképzelések szerint sport- és üzleti célú átalakításról lenne szó, amire 12,376 milliárd forintot költhetnének. A munkát már tavaly meg kellett volna kezdeni, hogy 2020 második félévében végezzenek, de eddig ezzel a beruházással sem történt semmi. Napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2018. szeptember 9-én, egy légiparádén a polgármester azt mondta, bízik benne, hogy a fejlesztési modell, amit kidolgoztak, hamarosan a kormány elé tud kerülni,
és a kormány ezt támogatni fogja – hogy végre azt a nagy bejelentést közösen meg is tehessük.
Fél évvel később Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a Világgazdaságnak adott interjújában óvatosan csak annyit üzent, hamarosan a kormány elé kerülhet a regionális repülőterek fejlesztését célzó stratégia, amelynek a börgöndi is a része.
Koncertterem helyett katonai parancsnokság
A kormány magára vállalta, kifizeti a tervezés 500 milliós költségét, hogy az évek óta üresen álló Fekete Sas Szállóból hangversenyterem lehessen. További 3,8 milliárd forintot szántak a művészeti koncepció kidolgozására és a kiállítási program megtervezésére. A munkával most kellene végezni. Annyit tudni, hogy mivel műemlékről van szó, a régészeti feltárást elvégezték, ennél tovább azonban nem jutottak. Még az sem biztos, hogy a koncertterem valaha is elkészül, Cser-Palkovics András ugyanis egy februári sajtótájékoztatón kijelentette: a katonai jelenlét erősödésével bizonyos jövőbeli fejlesztéseket át kell gondolni. Példaként említette a Fekete Sas Szállót, amely akár a parancsnokságnak adhat helyt a jövőben.
Már dolgozni kellene a Zöld Város-Fehérvár Tüdeje projekten is, amire csaknem 7 milliárd forintot szánt az állam. Az elképzelés lényege, hogy pihenőparkokat, szabadidős területeket alakítanak ki, erdőt telepítenek, hogy élhetőbb legyen a város. Az erre kiszemelt területet a város még 2015-ben vette meg, 1 milliárd forint jutott rá a közösből. A programnak két üteme van, az elsőre idén 1,2 milliárdot szánnak, a polgármester évértékelője szerint a közbeszerzést már kiírták a kiviteli tervek elkészítésére és a kivitelezésre. A pénzből jutna főzőtérre, színpadra, játszótérre, sportpályára, fitneszparkra, kutyafuttatóra. A második ütemben 2 milliárd forintot költhet el a város, az erre vonatkozó fejlesztési pályázatot mindössze 2 hónappal ezelőtt írták ki. Innen tudható, hogy a munkálatok befejezésének tervezett ideje 2022. május 31-e. Korábban még 2021 első félévéről volt szó.
Tervezték azt is, hogy 2022 végéig 5,7 milliárd forintból a belvárost összekapcsolják a Zichy-ligettel, úgy, hogy a közúti forgalmat az érintett szakaszokon a föld alá viszik. A megálmodott alagút azonban eddig álom maradt, ahogy a parkolóházak helyett is a felszínen lettek parkolók kialakítva.
Úgy tudjuk, hogy minden, a Modern Városok Programot érintő fontos döntést már csak az új összetételű közgyűlés hoz meg Székesfehérváron.
| Az önkormányzat így reagált |
Kérdéseinket szeptember 2-án, hétfőn küldtük el a székesfehérvári önkormányzat kommunikációs központjának. A következőkre voltunk kíváncsiak: Hogy állnak a kiemelt székesfehérvári fejlesztések, a kórház fejlesztésének második üteme, a multicsarnok és a középiskola campus? A kórház esetében elkészültek már a kiviteli tervek, vagy csak a jövőben fognak? Mennyi pénz áll erre rendelkezésre? A rendezvénycsarnoknál milyen lesz a műszaki tartalom? Az eredeti tervek szerint 6000 fős csarnok épül, vagy a kivitelezésre a közbeszerzési eljárást újra ki kell írnia a városnak? Esetleg épül egy kisebb csarnok, edzőpályákkal kiegészülve? A középiskolai campus építése 2020 júniusában indul? Miután kérdéseinkre nem jött válasz, a város által közzétett információk alapján szedtük össze, hogy mit lehet tudni a fejlesztésekről. A cikket a tervezett megjelenés előtt véleményezésre megküldtük az önkormányzati központnak, ahonnan az a válasz érkezett, megdöbbenve értesültek arról, hogy miközben véleményezést kértünk, már leírtuk, hogy nem reagáltak az anyagra. Érdemben azonban egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ. |
Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
