Budapest közlekedésében új egyensúlyra van szükség a közösségi, egyéni autós, gyalogos és kerékpáros közlekedés arányában. Ma 1,7 millió ember él a városban, és majdnem ugyanennyi, 1,4 millió ember ingázik be naponta Budapestre, míg a belváros határát a járvány előtti időszakban naponta 3 millióan lépték át – mondta el a Portfolio csütörtöki konferenciáján Fürjes Balázs Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.

Az ingázók kétharmada autóval érkezik, de a belvárosban is 40 százalék az autót választók aránya, a legfontosabb ezért a közösségi, azon belül is a kötött pályás közlekedés fejlesztése. A kormány céljai, hogy az utazók gyorsabban, kényelmesebben, kevesebb átszállással jussanak el a céljukhoz, kevesebb legyen a dugó és csökkenjen a légszennyezés, ennek érdekében korszerűsítenék és HÉV-et és fejlesztenék a vasutat – hangzott el a konferencián.

A HÉV heti 1,5 milliós utasszámát 2 millióra növelnék, az átlagosan 44 éves járműparkot lecserélnék. Az új járművek a tervek szerint 2023-2025-ben állnak forgalomba, és akár 100 km/h sebességgel is haladhatnak majd. Déli irányban a Duna-parton futó HÉV a tervek szerint soroksári út alatt mélyvezetésben fog menni. Az 5-ös metró 2030-ig valósulhat: a tervek szerint a Kálvin térig bevitt déli HÉV-et metró kötné össze az északi vonallal. Ennek tervezését megkezdte a Budapest Fejlesztési Központ – mondta Fürjes Balázs.

Az államtitkár szerint kihasználatlan lehetőség Budapest határán belül és az agglomeráció irányába a vasút. A budapesti agglomerációs vasúti stratégia 2020-2040 közötti célja, hogy az elővárosi vasút forgalma megduplázódjon. A MÁV és HÉV teljes hazai személyforgalmának 74 százaléka Budapesthez és környékéhez kapcsolódik, de az elmúlt években a fejlesztési források mindössze 3-4 százaléka érkezett ide.