Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Nyáron írta meg a hvg.hu, hogy busás haszonnal turistáknak adtak ki önkormányzati bérlakásokat a Budai Várban, és akár egy-két nap alatt megkereshették a helyhatóságnak fizetett havi 20-27 ezer forintos lakbért. A lakásokat turistáknak adták ki, egészen addig, amíg az önkormányzat váratlan ellenőrzéseket tartott, majd felmondták a bérleti szerződéseket.
Vadai Ágnes DK-s képviselő ezt követően Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult írásbeli kérdéssel, azt próbálta megtudni, hogy történt-e bűncselekmény az ügyben. A legfőbb ügyész a képviselő kérdését feljelentésként értékelte, és a fővárosi I. kerületi rendőrkapitánysághoz továbbította.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban megszüntette az eljárást, mert vizsgálatuk szerint „a cselekmény nem bűncselekmény”. A rendőrség arra hivatkozott, hogy a bérlők az önkormányzat felé megfizették a bérleti díjakat, így annak kára nem keletkezett, és így nem történhetett csalás. Az ügy azonban ezzel nem ért véget, a hvg.hu-t ugyanis Vadai Ágnes most arról tájékoztatta, hogy
a kerületi ügyészség hatályon kívül helyezte az eljárás megszüntetéséről szóló határozatot, és elrendelte annak folytatását.
Az ügyészség indoklása szerint csalás bűntettének gyanúja valóban nem állapítható meg, viszont a rendelkezésre álló adatok alapján a közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja igen. A rendőrség ugyanis azt nem vizsgálta, hogy a lakások bérlőinek lakcímeként ténylegesen a bérelt lakások címei kerültek-e a nyilvántartásba, illetve azt sem, hogy a bérlők ugyanezen lakcímek alapján kerültek-e felvételre választói névjegyzékbe.
Az eljárás során azt sem tisztázták, hogy a lakások önkormányzat általi bérbeadásakor az azokhoz tartozó berendezési tárgyakat is átadták-e a bérlőknek. Amennyiben a bérlők ezen rájuk bízott ingó dolgokkal együtt adták további albérletbe a lakásokat, úgy azokkal sajátjukként rendelkeztek, ami más vagyon elleni bűncselekmény, a sikkasztás elkövetésének gyanúját vetheti fel.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a nyomozó hatóság határozatában tévesen állapította meg, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény, továbbá a teljes körű felderítés érdekében nem hajtott végre minden szükséges nyomozati cselekményt, így a határozata törvénysértő volt – indokolta az ügyészség, miért van szükség az eljárás folytatására.
