Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Éves összevetésben 4,2 százalékkal esett vissza a magyar építőipar termelési volumene 2024 decemberében, jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. Az adatok nem voltak túl rózsásak, az összmutató majdnem minden összetevője esett – a részletekről itt írtunk bővebben.
A KSH-jelentés viszont nem tükrözi vissza azt a lendületet, ami a lakásépítési és felújítási piacon beindulni látszik, hívta fel a figyelmet az adatokat kommentálva Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.
Juhász szerint ugyanis az építőanyag kiskereskedelemben a felfutás előszele hónapok óta érzékelhető, januárban pedig valósággal felrobbant az építőanyag-kereskedők forgalma az előző év hasonló időszakához képest:
- a falazóanyagok (téglák) értékesített mennyisége januárban 58 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet
- a burkolóanyagok és a szaniterek mennyisége pedig közel 50 százalékkal nőtt az előző év januárjához képest
Juhász szerint a falazóanyagok azok a termékek, amiket jellemzően az építkezések megkezdésekor használnak, vagyis szerinte azok értékesítésének felfutása azt jelenti, hogy országszerte a korábbinál sokkal több önerős, lakossági, vagy társasház építési projekt indult el. A burkolóanyagokkal kapcsolatban Juhász úgy vélekedett, hogy az ottani eladásmegugrás már a januárban indult vidéki otthonfelújítási program előszele is, lehet hiszen ennél a támogatási formánál a fürdőszoba felújítással kapcsolatos anyag- és munkadíjszámlák is elszámolhatóak.
Az elnök szerint az építkezők számára kedvező, hogy a jelentős forgalom növekedés mellett az építőanyagárak januárban nem nőttek a tavalyi évhez képest, átlagosan 2 százalékkal még olcsóbban lehetett beszerezni a termékeket. Szerinte a gyártók és a kereskedők nem is számítanak idén az inflációt érdemben meghaladó drágulásra, az árukészlet mindenütt bőséges, és a piaci verseny is elég éles ahhoz, hogy a fogyasztók kiváló feltételekkel tudjanak építőanyagot vásárolni.
Juhász azért figyelmeztetett, hogy az időjárási körülmények miatt a januári az egyik legkevésbé erős forgalmi szempontból, így ezekből a pozitív számokból még nem tudnak messzemenő következtetéseket levonni, de mindenesetre jó előjelnek számítanak. Az állami építőipari megrendelések felfutására viszont szerinte továbbra sem lehet rövid távon számítani.
A lakásfelújítások is beindulni látszanak
Túry Gergely
A KSH-adatokkal kapcsolatban megszólalt az építőanyag-gyártó és -forgalmazó Mapei Kft. is. A társaság ügyvezetője, Markovich Béla sem látja annyira borúsnak a frissen közölt mutatókat, ő a decemberi helyett az egész éves statisztikára koncentrált. Márpedig az építőipar 2024-es éve egészében ugyan szintén visszaesést mutatott a teljes 2023-hoz képest, de kevésbé drasztikus, 0,4 százalékos mértékben. Szerinte ez a korábbi évek visszaesése után akár a stabilizáció jeleként is értelmezhető.
Az állami megrendelések várható további gyengélkedésének okait ő részletezte is. A szakember szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az infrastrukturális és intézményi beruházások finanszírozása is akadozik. Bár az EU-s pénzek zárolását részben feloldották, az állami és önkormányzati költségvetések továbbra is rendkívül feszesek. Ugyanakkor szerinte van remény arra, hogy tavasszal néhány új infrastrukturális beruházás elindulhat.
Markovich Juhásznál óvatosabban szemléli az építőanyag-megrendeléseket. Szerinte a kereskedelemben továbbra is erős a bizonytalanság. És ő úgy látja, hogy bár a lakástámogatási programok bővültek, azok hatása korlátozott lesz, mert szerinte a lakosság visszafogott kereslete miatt ezek a támogatások nem képesek a piac élénkítésére.
Markovich Béla szerint 2025-ben némi élénkülést hozhat, hogy a magas hozamú állampapírokban eddig pénzüket tartó befektetők tömegesen léphetnek be az ingatlanpiacra. Úgy látja, az építőipari megrendelések növelésére az állami támogatások növelése, például az otthonfelújítási program hozzáférhetőségének szélesítése és központi intézményi beruházások élénkítése lehetne a megoldás, de egyelőre kevés jele van annak, hogy ezek a források jelentősen bővülnének.
