Az összes jövedelem 82 százalékát tette ki a nettó bér 2010-ben, s az elmúlt 10 évben ennél csak 2001-ben volt magasabb, 83,2 százalék - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Statisztikai tükör című kiadványban. Tavaly az egy főre jutó bruttó jövedelem 1.145.614 forint volt, a nettó pedig 939.396 forintot tett ki.

Az elmúlt évben az adóváltozásoknak köszönhetően javult a bruttó és nettó bér közötti arány. A KSH közlése szerint: "bár az adózók zömének emelkedett a jövedelme az előző évhez képest, elsősorban a magasabb jövedelműek jártak jobban".

Az alsó jövedelmi tizedben (decilis) élők jövedelmi helyzete romlott 2010-ben, a felsőbe tartozóké pedig "látványosan" javult - olvasható a kiadványban. A KSH módszertani megjegyzéséből kitűnik, hogy a magyar lakosság egytizedének (decilis) az éves egy főre jutó nettó jövedelme nem éri el a 392.595 forintot.

További egytized nettó jövedelme efölött van, de nincs 521.184 forint. A legfelső, a tizedik decilisbe tartozó egytized népesség egy főre jutó nettó jövedelme 2010-ben már legalább 1.559.439 forint volt. Az alatta lévő kilencedik tized 1.073.413 forint és 1.559.439 forint közötti egy főre jutó nettó jövedelemmel rendelkezett. A két szélső, az első és a tízedik tizednek az egy főre jutó nettó jövedelme közötti különbség 2010-ben 7,2-szeres volt, magasabb az előző évinél.

A KSH publikációja szerint továbbra is jelentősek a területi egyenlőtlenségek: a munkanélküli-ellátás, valamint az egyéb szociális jövedelmeken belül a rendszeres segély aránya még mindig az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban a legmagasabb, ahol a szegénység elsődleges oka továbbra is az alacsony foglalkoztatottság és a hozzá szorosan kapcsolódó alacsony iskolázottság.

A bruttó jövedelmek szerkezetében a munkajövedelmek képviselték 2010-ben is a legnagyobb arányt, ezt pedig a társadalmi jövedelmek - nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások, táppénz, munkanélküli ellátások, a családdal-gyermekkel kapcsolatos ellátások és az egyéb szociális juttatások - követik.