A nyomozás lezárult az iszapömlés ügyében, az iratokat vádemelési javaslattal átadták az ügyészségnek. A szakvéleményeket szakaszosan kapták meg, ezért úgy döntöttek: akkor kezdik meg a jelentések elemzését, amikor a birtokukban lesz az összes – mondta Bánáti János, Bakonyi Zoltán vezérigazgató védőügyvédje.

A tragédiát követő 16 hónapban az elmúlt 30 év összes dokumentációját és fúrási eredményét a legmodernebb technológiával újra feldolgozták – ezt már Bakonyi Zoltán mondta a Veszprémi Naplónak. A teljes bizonyítási dokumentáció több mint ezer oldal, de a sűrített szakmai esszencia is meghaladja a száz oldalt. Szerinte a tragédia okai a rossz helykiválasztás, tervezési hiba, valamint a tározó alatt található agyagtábla voltak.

A 30 évvel ezelőtti rossz helykiválasztást bizonyítja, hogy a kazetta alatt található felszíni agyagtáblát csak a baleset utáni kutatás után azonosították. A tragédiához nagyban hozzájárult a környezetvédelmi hatóság által a tározók köré megépíttetett résfal. Miközben a résfal megakadályozta a lúg kiszivárgását, így nem szennyezhette az alvizeket, a tározó alatt viszont katasztrófát idézett elő: elszappanosította az agyagot, és a talaj megcsúszott. A nyomozati szakaszban készült szakértői jelentésekben is az áll, hogy kationcsere nélkül nem lett volna talajtörés – mondta.

A Mal által felkért szakértők a nyomozati szakasz szakértőihez képest nagyságrendekkel több fúrás-megfigyelést végeztek, 600 illetve 3000 mélységben vizsgálódtak. Négy független szakmai forrással konzultált, mindannyian azt állapították meg: előre jelezhetetlen ridegtörés történt – állítja Bakonyi Zoltán.

A túltöltéssel kapcsolatos vádra reagálva kifejtette, egy iszaptározó kazettának a teljes terhelés mellett is tudnia kell a maximális biztonságot nyújtani. A katasztrófát követő utólagos elemzésekkor kiderült: a kazetta egyes térpontokon már a tervezőasztalon sem tudta teljesíteni az elvárt értéket, de ez húsz évig rejtve maradhatott – mondta.

Tolnai Zoltán, a Mal Zrt. igazgatótanácsának elnöke egy pénteki budapesti sajtóbeszélgetésen azt mondta: a tulajdonosok jelképes összegért, ezer forintért ajánlották fel az ajkai timföldgyár tulajdonrészének ötven százalékát az államnak. Az állammal a cég tulajdonrészének átadásáról tárgyalnak, érdemi választ még nem kaptak.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel Zrt.-vel titoktartási megállapodást írtak alá, ezért további részleteket nem közölt a tárgyalásokról. Megjegyezte, hogy a cég a KPMG által elvégzett vagyonértékelés szerint most több mint 20 milliárd forintot ér. A Mal-részvények felajánlásáért egyetlen feltételt szabtak: azt, hogy csak a független magyar bíróság jogerős ítélete alapján lehessen bármilyen szankciókat érvényesíteni a céggel szemben – mondta, hozzátéve, hogy ezalatt a környezetvédelmi bírsággal, illetve a polgári perekkel kapcsolatos intézkedéseket értik.