Nem a kórházak eladásáról, kötelező privatizációjáról, hanem a betegek számára közpénzből vásárolt egészségügyi szolgáltatásokról szól az előterjesztés - hangoztatta az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvényjavaslat keddi általános vitájában, az Országgyűlésben Csehák Judit. Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter expozéjában egyértelművé tette az előterjesztés nem a tulajdonosváltást helyezi a középpontba: az ellenzéki vádakkal szemben az állam nem vonul ki az egészségügy fenntartásából.
A kormány javaslata nem korlátozza az egészségügyi szolgáltatásban, illetve közszolgáltatásban megjelenő szervezetek tulajdoni, gazdálkodási, vállalkozási formáit, viszont egyértelműen kijelöli az egészségügyi közszolgáltatásokért felelős állami szerveket és önkormányzatokat - jelentette ki a miniszter, aki szerint a benyújtott törvényjavaslat a társadalmi szolidaritást megőrző, továbbra is a közfinanszírozás dominanciájára épülő egészségügyi szolgáltató rendszerből indul ki. A jelenleg hatályos jogszabály és a most beterjesztett javaslat leglényegesebb elvi különbségét abban jelölte meg, hogy utóbbi törekszik a gyógyintézetek szervezeti és szakmai egységének megőrzésére. A javaslat ugyanakkor a tőkebevonás szervezettebb és átláthatóbb módozatait kínálja garanciális elemek jelenléte mellett.
A Fidesz nevében felszólaló Bartha László közölte, pártja nem támogatja a törvényt, melyet vitára sem tartanak alkalmasnak."Kérjük a kormányt, hogy a betegek és az egészségügyi dolgozók érdekében vonja vissza tervezetét, és kezdeményezzük az egészségügyi szolgáltatásokról és az egészségügyi dolgozók jogállásáról 2001-ben elfogadott törvény újbóli hatályba helyezését" - mondta a Fidesz vezérszónoka, aki szerint az Orbán-kormány által elfogadott intézményi törvény védte a betegek és az egészségügyi dolgozók érdekeit, biztosította a kórházak működéséhez szükséges forrásokat, illetve védte az egészségügyi vagyont. A jelenlegi kormány a tavalyi 50 százalékos béremeléssel "elterelte az egészségügyben dolgozók figyelmét", miközben ellehetetleníti az önkormányzatokat, mert a helyhatóságok arra kényszerülnek, hogy áron alul értékesítsék vagyonukat - vélte a képviselő, aki szerint a kórház-konszolidációval "a külföldi érdekcsoportok privatizációját" készítik elő. A rossz helyzetben lévő kórházakért nem fognak érdeklődni a befektetők, a törvény hatására elit- és szegénykórházak jönnek létre - szögezte le Bartha.
Mézes Éva, az SZDSZ vezérszónoka, egyetértve azzal a kormányzati szándékkal, amely egy átlátható egészségügyi reformot akar megvalósítani, kijelentette: a szektor átalakítása halaszthatatlan, a színvonalas ellátás biztosítása azonban csak pótlólagos forrásokkal lehetséges, kizárólag állami forrásból nem vihető véghez. A vállalkozói tőke bevonása a forrásfelhasználás hatékonyságát is növeli, s bár a jogszabály előkészítése széles társadalmi vita mellett történt, az egyes szervezeteknek több olyan jobbító javaslata volt, amely a normaszövegbe nem került be. Ezeket az SZDSZ-es képviselő szerint a módosító javaslatokba lehetne beépíteni.
Csáky András (MDF) egyetértett az előterjesztővel abban, hogy az egészségügyben végbemenő változásokat szabályozni kell, az azonban problematikus, hogy egy intézmény értékesítésekor milyen értéket vesz alapul a tulajdonos - vélte. A garanciákat bővíti, hogy a vállalkozónak egy évi működési költséget letétbe kell helyeznie, ez azonban az ágazat dolgozóit kiszorítja a szektor privatizációjából, továbbá a szolgáltatásokhoz való hozzáférés sérülhet, ha a magas szintű ellátáshoz csak a magas jövedelműek juthatnak hozzá, a társadalom jelentős része viszont kimarad ebből. (MTI)