Kettős állampolgárság: óriási teher a szaktárcák szerint
A szociális területre és munkaerőpiacra is súlyos terheket róna, ha a kettős állampolgársággal rendelkező határon túli magyarok akár csak százezres nagyságrendben települnének át Magyarországra - közölte a két érintett tárca politikai államtitkára.
Ha a kettős állampolgárság hatására százezres nagyságrendben jelennének meg álláskeresők Magyarországon, az a munkanélküliségi ráta növekedését és csökkenő foglalkoztatási szintet eredményezhetne, lenyomhatná a már dolgozók bérét és 35-40 milliárddal növelné a Munkaerőpiaci Alap kiadásait - mondta Kordás László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára.
Hozzátette: "A kettős állampolgárság hatásait összefoglalva úgy lehetne jellemezni, hogy mindenképpen nőnek a Munkaerőpiaci Alap kiadásai, a számításaink szerint - és ezek minimális számítások - 35-40 milliárdos terhet jelenthetnek a Munkaerőpiaci Alapnak".
Ez kétféleképpen oldható meg, vagy 0,7-0,8 százalékkal emelik az alapba befizetendő járulékot, vagy más költségvetési forrásokat kell találni. Számításaik alapját a mai magyar munkaerőpiac vizsgálata képezte, amely szerint Magyarországon egyszerre jellemző a túlkereslet és a túlkínálat, havonta a 80-100 ezer üres álláshelyre 360-380 ezer regisztrált munkanélküli jut, és mintegy 25 ezer állás betöltetlen marad - közölte.
"Abban az esetben, ha ezt a 25 ezer állást be lehetne tölteni, akkor ez a munkaerőpiac számára előnyös is lehet (...), azonban ha csak 100 ezer munkavállaló megjelenne a munkaerőpiacon, az már bizonyos többletkiadásokat okozna" - mutatott rá. Emlékeztetett: a betöltetlen állások többsége szak- és betanított munkási hely.
Szerinte ha valaki magyar állampolgárságot kap, akkor jogosult a munkanélküli segélyre, felnőttképzési normatív támogatásra, álláskeresést ösztönző juttatásra, alanyává válik a munkaerőpiaci szervezet minden szolgáltatásának és támogatásának. Az államtitkár a kérdés megoldását a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulásának támogatásában látta.
Milliárdos kiadás a szociális szférában
Kórózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára azt mondta: már néhány néhány ezer fő megjelenése milliárdos nagyságrendű kiadást eredményez a szociális szférában. "Ha már valaki egynapos munkaviszonnyal rendelkezik, minden olyan jogosultságot meg fog kapni, amely a társadalombiztosítás alrendszeréből finanszírozott" - tette hozzá.
Szerinte az állampolgársággal járó juttatásokat így például a családi pótlékot, a GYES-t GYED-et, rokkantsági juttatásokat, a szociális és gyermekjóléti lapszolgáltatásokat valamint a nyugellátásokat az önkormányzatok, az egészségügyi minisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet állja.
Nyolcszázezer ember áttelepülésével számolva ezek a kiadások 161 milliárd forintot tennének ki - mondta az államtitkár. Közölte: a környező országokban a népszámlálási adatok szerint mintegy két és fél millió olyan ember él, ki magyarnak vallja magát, ebből közel 800 ezren rendelkeznek magyar igazolvánnyal. "Úgy gondoltuk, hogy a potenciális áttelepülők nagy valószínűséggel ebből a körből kerülhetnek ki".
Hozzáfűzte: számításaikhoz alapul vették az RMDSZ Erdélyben készített reprezentatív közvélemény-kutatását is, amely azt mutatja, hogy minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy igényli a kettős állampolgárságot, illetve ugyanez igaz a magasabb iskolai végzettségűekre és a gyermekkel nem rendelkezőkre is. A kutatás szerint a 18-25 éves erdélyi magyar fiatalok mintegy 94 százaléka biztosan vagy valószínűleg igényelné a kettős állampolgárságot - tette hozzá.
Szerinte a vizsgálat eredményeit számításaik során kiterjesztették többi környező országra is. Kórózs kijelentette: "Milyen felelőtlen politikai magatartás az, hogy azt sem tudják az emberek,(...) hogy miről fognak itt szavazni, először azt kellet volna tisztázni a tisztelt kezdeményezőknek (...), hogy mire kérik az aláírásokat". "Erre rácsatlakozott a mélyen tisztelt Fidesz, látván a politikai népszerűségük csökkenését, erre a farhullámra fölkapaszkodott" - tette hozzá.
Rámutatott: a kezdeményező Magyarok Világszövetsége biztosan nem tudja, hogy például Ukrajnában, aki magyar állampolgárságot kér és kap, az elveszíti ukrán állampolgárságát.
Arra a kérdésre, mit szól Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon kijelentésére, hogy a kettős állampolgárság európai útlevelet jelent, úgy reagált: "Ettől nagyobb butaságot már régen mondott". Hozzáfűzte: ha a kettős állampolgárság útlevelet jelentene, akkor aki megkapja, az egy európai uniós állampolgárságot is kap. "Végiggondolta-e egyáltalán Orbán Viktor, hogy Európával hogyan rendezi el ezt a kérdést" - mondta.
A kormány kérésére hat tárca vezetője készített hétfőig előzetes számításokat arról, hogy milyen következményekkel jár a határon túli magyarok jogainak kiterjesztése attól függően, hogy mit tartalmaz a többségi döntés. A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett országos ügydöntő referendumot december 5-én, a kórház-privatizációról szóló népszavazással együtt tartják.
Az MSZP is egyeztetne
Az MSZP elnöksége úgy döntött, hogy a párt részt vesz a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében kezdeményezett MDF-es négypárti egyeztetésen - jelentette be Hiller István, az MSZP elnöke kedden, az elnökség ülése után. "Azt szeretnénk, hogy gondoljuk végig együtt, hogy lássuk és halljuk egymás érveit. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar szavazók minden információ birtokában döntsenek (...) december 5-én" - mondta a politikus.
Hozzátette: Herényi Károlyt, az MDF frakcióvezetőjét telefonon értesítette a párt részvételi szándékáról. Az MDF frakcióvezetője kedden napirend előtt az Országgyűlésben arra kérte a pártokat, hogy tartsanak négypárti egyeztetést a kettős állampolgárságról szóló népszavazásról.
Az SZDSZ is kész részt venni a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán kezdeményezett négypárti egyeztetésen - mondta Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő, s hozzátette: még nem látják pontosan, mi lenne a tárgya a megbeszélésnek, mivel arról hivatalos értesítést nem kaptak. Horn Gábor közölte: az SZDSZ fenntartja álláspontját, hogy ha a népszavazás eredményes lesz, akkor a határon túli magyarokat ugyanazok a jogok illetik meg, mint a határon belül élőket, vagyis nincs kétfajta állampolgárság. Kuncze Gábor frakcióvezető kedden úgy nyilatkozott a népszavazásról: arra el kell menni és nemmel kell szavazni. Rendkívül rossz kezdeményezés, végiggondolatlan és megalapozatlan a kettős állampolgárságról történő szavazás - jelentette ki Kuncze Gábor.
(MTI)
Hozzátette: "A kettős állampolgárság hatásait összefoglalva úgy lehetne jellemezni, hogy mindenképpen nőnek a Munkaerőpiaci Alap kiadásai, a számításaink szerint - és ezek minimális számítások - 35-40 milliárdos terhet jelenthetnek a Munkaerőpiaci Alapnak".
Ez kétféleképpen oldható meg, vagy 0,7-0,8 százalékkal emelik az alapba befizetendő járulékot, vagy más költségvetési forrásokat kell találni. Számításaik alapját a mai magyar munkaerőpiac vizsgálata képezte, amely szerint Magyarországon egyszerre jellemző a túlkereslet és a túlkínálat, havonta a 80-100 ezer üres álláshelyre 360-380 ezer regisztrált munkanélküli jut, és mintegy 25 ezer állás betöltetlen marad - közölte.
"Abban az esetben, ha ezt a 25 ezer állást be lehetne tölteni, akkor ez a munkaerőpiac számára előnyös is lehet (...), azonban ha csak 100 ezer munkavállaló megjelenne a munkaerőpiacon, az már bizonyos többletkiadásokat okozna" - mutatott rá. Emlékeztetett: a betöltetlen állások többsége szak- és betanított munkási hely.
Szerinte ha valaki magyar állampolgárságot kap, akkor jogosult a munkanélküli segélyre, felnőttképzési normatív támogatásra, álláskeresést ösztönző juttatásra, alanyává válik a munkaerőpiaci szervezet minden szolgáltatásának és támogatásának. Az államtitkár a kérdés megoldását a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulásának támogatásában látta.
Milliárdos kiadás a szociális szférában
Kórózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára azt mondta: már néhány néhány ezer fő megjelenése milliárdos nagyságrendű kiadást eredményez a szociális szférában. "Ha már valaki egynapos munkaviszonnyal rendelkezik, minden olyan jogosultságot meg fog kapni, amely a társadalombiztosítás alrendszeréből finanszírozott" - tette hozzá.
Szerinte az állampolgársággal járó juttatásokat így például a családi pótlékot, a GYES-t GYED-et, rokkantsági juttatásokat, a szociális és gyermekjóléti lapszolgáltatásokat valamint a nyugellátásokat az önkormányzatok, az egészségügyi minisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet állja.
Nyolcszázezer ember áttelepülésével számolva ezek a kiadások 161 milliárd forintot tennének ki - mondta az államtitkár. Közölte: a környező országokban a népszámlálási adatok szerint mintegy két és fél millió olyan ember él, ki magyarnak vallja magát, ebből közel 800 ezren rendelkeznek magyar igazolvánnyal. "Úgy gondoltuk, hogy a potenciális áttelepülők nagy valószínűséggel ebből a körből kerülhetnek ki".
Hozzáfűzte: számításaikhoz alapul vették az RMDSZ Erdélyben készített reprezentatív közvélemény-kutatását is, amely azt mutatja, hogy minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy igényli a kettős állampolgárságot, illetve ugyanez igaz a magasabb iskolai végzettségűekre és a gyermekkel nem rendelkezőkre is. A kutatás szerint a 18-25 éves erdélyi magyar fiatalok mintegy 94 százaléka biztosan vagy valószínűleg igényelné a kettős állampolgárságot - tette hozzá.
Szerinte a vizsgálat eredményeit számításaik során kiterjesztették többi környező országra is. Kórózs kijelentette: "Milyen felelőtlen politikai magatartás az, hogy azt sem tudják az emberek,(...) hogy miről fognak itt szavazni, először azt kellet volna tisztázni a tisztelt kezdeményezőknek (...), hogy mire kérik az aláírásokat". "Erre rácsatlakozott a mélyen tisztelt Fidesz, látván a politikai népszerűségük csökkenését, erre a farhullámra fölkapaszkodott" - tette hozzá.
Rámutatott: a kezdeményező Magyarok Világszövetsége biztosan nem tudja, hogy például Ukrajnában, aki magyar állampolgárságot kér és kap, az elveszíti ukrán állampolgárságát.
Arra a kérdésre, mit szól Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon kijelentésére, hogy a kettős állampolgárság európai útlevelet jelent, úgy reagált: "Ettől nagyobb butaságot már régen mondott". Hozzáfűzte: ha a kettős állampolgárság útlevelet jelentene, akkor aki megkapja, az egy európai uniós állampolgárságot is kap. "Végiggondolta-e egyáltalán Orbán Viktor, hogy Európával hogyan rendezi el ezt a kérdést" - mondta.
A kormány kérésére hat tárca vezetője készített hétfőig előzetes számításokat arról, hogy milyen következményekkel jár a határon túli magyarok jogainak kiterjesztése attól függően, hogy mit tartalmaz a többségi döntés. A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett országos ügydöntő referendumot december 5-én, a kórház-privatizációról szóló népszavazással együtt tartják.
Az MSZP is egyeztetne
Az MSZP elnöksége úgy döntött, hogy a párt részt vesz a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében kezdeményezett MDF-es négypárti egyeztetésen - jelentette be Hiller István, az MSZP elnöke kedden, az elnökség ülése után. "Azt szeretnénk, hogy gondoljuk végig együtt, hogy lássuk és halljuk egymás érveit. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar szavazók minden információ birtokában döntsenek (...) december 5-én" - mondta a politikus.
Hozzátette: Herényi Károlyt, az MDF frakcióvezetőjét telefonon értesítette a párt részvételi szándékáról. Az MDF frakcióvezetője kedden napirend előtt az Országgyűlésben arra kérte a pártokat, hogy tartsanak négypárti egyeztetést a kettős állampolgárságról szóló népszavazásról.
Az SZDSZ is kész részt venni a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán kezdeményezett négypárti egyeztetésen - mondta Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő, s hozzátette: még nem látják pontosan, mi lenne a tárgya a megbeszélésnek, mivel arról hivatalos értesítést nem kaptak. Horn Gábor közölte: az SZDSZ fenntartja álláspontját, hogy ha a népszavazás eredményes lesz, akkor a határon túli magyarokat ugyanazok a jogok illetik meg, mint a határon belül élőket, vagyis nincs kétfajta állampolgárság. Kuncze Gábor frakcióvezető kedden úgy nyilatkozott a népszavazásról: arra el kell menni és nemmel kell szavazni. Rendkívül rossz kezdeményezés, végiggondolatlan és megalapozatlan a kettős állampolgárságról történő szavazás - jelentette ki Kuncze Gábor.
(MTI)
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
