A szocialisták javasolják, hogy az Országgyűlés a hatályos jogszabályok áttekintésével, illetve módosításával biztosítsa, hogy minden olyan állambiztonsági irat, amely 1944. december 21. és 1990. február 14. között keletkezett, és amelyet az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára kezel, korlátozás nélkül megismerhető és nyilvánosság elé tárható legyen – mondta Hiller István sajtótéjékoztatón. Az MSZP elnöke szerint „akkor lehet biztonsággal tervezni a jövőt, ha megtörténik és lezárul a szembenézés a múlttal". Hiller István azt mondta, hogy az MSZP országos elnöksége, keddi ülésén tartózkodás és ellenszavazat nélkül támogatta a javaslatot.

Demeter Ervin fideszes politikus üdvözölte, hogy a szocialisták is „hajlandók végre foglalkozni" a problémával. Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő szintén üdvözölte az MSZP-nek az iratok megismerésére irányuló kezdeményezését, ugyanakkor "halk bocsánatkérést is vár a párttól, mivel 15 évig akadályozta azt". Horn Gábor szerint a Demszky Gábor és Hack Péter nevével fémjelzett, 1990-es liberális törvényjavaslat jelentheti az alapot a majdani jogszabály tekintetében. Hozzáfűzte, hogy Mécs Imre és Fodor Gábor szabad demokrata képviselő javaslata a titkosszolgálati adatbázisokról kompromisszum volt, hogy legalább a közszereplők esetében legyenek nyilvánosak az egykori titkosszolgálati, ügynöki anyagok.

Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos

Az átvilágítással kapcsolatos esetleges jogszabály-módosítások során nem lehet
teljességgel félretolni az adatvédelmi törvényben foglalt korlátokat - mondta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerdán. A külföldön tartózkodó ombudsman még nem ismeri azokat az előterjesztéseket, amelyek az MSZP szerdai sajtótájékoztatóján tett bejelentéssel, a Történeti Levéltárban található állambiztonsági iratok hozzáférhetővé tételével kapcsolatosak. Egyelőre annyit tud leszögezni - folytatta -, hogy az esetleges jogszabály-módosítások során az adatok nyilvánosságra hozhatóságát illetően szem előtt kell tartani a szükségesség és az arányosság elvét. 

A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő érdeket össze kell hangolni a személyes adatok védelméhez fűződő érdekkel - mondta. Kiragadott példaként megjegyezte, hogy egészségi állapotra vagy magánéletre vonatkozó, illetve esetleges korábbi bűnelkövetésre utaló adat nyilvánosságra hozatalához aligha fűződhet olyan jogos érdek, amely indokolná a nyilvánosságra hozatalt az átvilágítással összefüggésben. "A törvényeket lehet bizonyos pontokon módosítani, de az alkotmány, miként tegnap érvényes volt, ma is érvényes, és az adatvédelmi korlátokat nem lenne helyes teljességgel félretolni" - mondta az adatvédelmi biztos.

Kenedi János, történész

Kenedi János történész szerint felszabadító hatással lenne a közvéleményre, ha nyilvánosságra hoznák a Történeti Levéltár állambiztonsági iratait. Vége lesz a zsarolásoknak, "a kiszivárogtatások értelmüket vesztik, ennek csak kedvező következménye lesz, ha csakugyan megcsinálják" - jelentette ki a történész. Úgy értékelte az MSZP sajtóértekezleten erről tett  bejelentést, hogy "ez a legfontosabb hír a harmadik köztársaság kikiáltása óta az 1944 és 1990 közti múlt megismerhetőségének esélyeiről".

Kenedi János felhívta a figyelmet arra, hogy Hiller István csupán az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában kezelt iratok teljes körű megismerhetőségéről és nyilvánosságáról nyilatkozott. "Nincs ugyanis az ÁSZTL birtokában az 1990 előtti állambiztonsági íratok teljessége, ugyanis 1994 és 2003 között szándékosan torzított törvények szűk rostáján keresztül jutottak az iratok e két intézménybe" - mondta. "Ha az MSZP most kinyilvánított szándéka csakugyan teljes iratfelszabadításra irányul, valamint egyszer s mindenkorra véget kíván vetni a zsarolási lehetőségeknek és az illegitim szivárogtatásnak, az 1990 előtti III. (állambiztonsági) Főcsoportfőnökség teljes iratállományát, valamint a hiányzó iratok szabályos selejtezési jegyzőkönyveit, a szolgálati jegyeket, osztályiratokat át kell adnia a levéltárnak" - mondta Kenedi János.