Az igazságügy-miniszter úgy fogalmazott, hogy koncepciójuk szerint „a távoltartást, mint intézkedés kiszabását kizárólag olyan esetben lehetne alkalmazni, amikor a családon belüli erőszak megnyilvánulási formája bűncselekmény vagy szabálysértés." Petrétei József ennél enyhébb esetekben viszont a távoltartás kiszabását nem tartja elképzelhetőnek.

Morvai Krisztina, a Női és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ vezetője bírálta a tervezetet, s azt hangsúlyozta, hogy annak érvénybe lépése után nem lenne semmilyen változás, hiszen a jelenleg érvényes jogszabályok szerint már most őrizetbe lehet venni a bántalmazót.

Rámutatott: a probléma az, hogy a bántalmazott családtagok nem szívesen indítanak vagy kezdeményeznek büntetőeljárást a bántalmazó ellen. Ennek egyik oka, hogy erkölcsileg, emberileg és érzelmileg nem vállalják a felelősségét, hogy apjukat, férjüket, testvérüket a vádlottak padjára ültessék. A másik ok, hogy félnek.

Ezért nem tanácsoljuk, hogy a büntetőeljáráshoz kössék a távoltartást, ehelyett az osztrák modell megvalósítását szorgalmazzuk - mondta Morvai Krisztina.

Ausztriában nem kell feljelenteni a bántalmazót és büntetőeljárást indítani ahhoz, hogy biztonságba kerüljenek a bántalmazott hozzátartozók. Ha a rendőrség észleli, hogy valószínűleg családon belüli erőszak történt, akkor alkalmazza a távoltartó rendelkezést és tíz napra eltávolíthatja a bántalmazót. Közben a bántalmazott hozzátartozókat támogató szolgáltatásokkal segítik.

A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról 2003-ban született országgyűlési határozat, amely 2004. március 31-i határidőt szabott a kormánynak a családon belüli erőszakkal szembeni, az ország nemzetközi kötelezettségeiből fakadó tizenegy feladata teljesítésére, de eddig nem született kormánydöntés.

Petrétei József tájékoztatása szerint a távoltartási tervezet elkészült; a közigazgatási egyeztetés után várhatóan márciusban dönt a kormány arról, beterjeszti-e az Országgyűlésnek a javaslatot.