Dezső Antal perbeszédében hangsúlyozta: nem szabad, hogy ebben az ügyben itt érjen véget a nyomozás. "Az igazságszolgáltatás és a társadalom érdeke, hogy itt most ne kerüljön pont ennek a bűncselekménynek a végére, ennek a nyomozásnak a végére, mert így esetleg az igazi elkövetők is kézre kerülhetnek" - mondta.

Az ügyvéd a móri ügyben a vádlott felmentését kérte, a többi vádpontban - amelyek többrendbeli fegyveresen, csoportosan elkövetett rablással, súlyos testi sértéssel, lőfegyverrel visszaéléssel vádolják Kaiser Edét - egyetért az ügyész indítványával, és ezekben az ügyekben határozott tartamú szabadságvesztés kiszabását kérte, amely "nem megtorló jellegű, és amely arányban áll az elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyával".

Az ügyvéd négy és félórás védőbeszédében kiemelte: csak az államnak az érdeke, hogy elmarasztaló döntés szülessen a több száz millió forintos nyomozás miatt a móri ügyben, ugyanakkor a nyomozás "nem fog bekerülni a magyar kriminalisztika sikertörténetébe", mert ugyan sikerült feltárni egy csepeli bűnbandát, de a móri bűncselekmény felderítetlen maradt.

A védő hangsúlyozta: a nyolc halálos áldozatot követelő móri bűncselekmény olyan kegyetlen, brutális és olyan képzett személyek által elkövetett volt, ami nem illik bele Kaiser Ede bűnőzői karrierjébe. Dezső Antal szerint nem elsődlegesen a pénz miatt mentek be az elkövetők a bankfiókba, hanem gyilkolni. Egyébként nem érthető, miért vittek magukkal három teli tárat, ha csak fenyegetésnek kellett a fegyver. Mint az ügyvéd mondta, megállapítható, hogy az elkövetők, amint beléptek a bank területére, abban a pillanatban gyilkolni kezdtek. Az ügyvéd szerint a tetteseket nem elsődlegesen a bankfiókban található pénz elhozatala motiválta, hiszen csak a pénzes rekeszből vitték el a pénzt.

Amikor 2002 júliusában őrizetbe vették Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, az ügyvéd szerint "a fejük felett pálcát tört a nyomozó hatóság", és már nem a móri bűncselekmény objektív nyomozása folyt, "hanem kizárólag Kaiser Ede és Hajdú László feldolgozása, személyi és kapcsolati rendszerének feltérképezése kezdődött és volt folyamatban". A móri bankfiókban történtek oly mértékben elütnek a páros által korábban elkövetett bűncselekményektől, hogy nem illeszthetők bele azok sorába - szögezte le az ügyvéd.

A nyomozás másfél éve alatt egyetlen újabb érdemi körülményt sem tudtak hozzátenni mindahhoz a rendőrök, ami már az őrizetbe vételkor a rendelkezésükre állt - mondta Dezső Antal. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy "az égből mellé csöppent egy személy Kaiser Edének, akivel elkövette a bűncselekményt, és akinek személyét a legkifinomultabb titkosszolgálati eszközökkel sem tudták felderíteni".

Kaiser Ede mobiltelefonjának híváslistája, cellainformációja és a tanúvallomások is azt támasztják alá, hogy a bűncselekmény elkövetésekor Csepelen tartózkodott - hangsúlyozta az ügyvéd, és megfogalmazta feltételezését, miszerint a nyomozó hatóság szándékosan mellőzte a Kaiser Edét mentő körülmények feltárását a mobiltelefon-használat vonatkozásában.

Dezső Antal felhívta a figyelmet arra, hogy Kaiser Ede a móri bűncselekmény után néhány nappal kirabolt egy ausztriai pénzváltót, ennek érdekében többször is járt Ausztriában, és életszerűtlennek tartja, hogy a móri bűncselekmény után még az ausztriai pénzváltót is "megcsinálja". Megjegyezte: az ausztriai bűncselekmény elkövetése több forrásból is felmerült, a nyomozó hatóság be is kérte az osztrák iratokat, de fordítás nélkül fűzte hozzá az ügy irataihoz, és nem kérte a rögzített DNS-kaparékok egybevetését Kaiser Ede mintájával. Csak akkor indult nyomozás, amikor a férfi ügyészségi kihallgatáson beismerte az ausztriai rablást.

Az ügyvéd kifogásolta, hogy nyílttá tették a zárkalehallgatások tartalmát. Mint mondta, azoknak kizárólag az a célja, hogy az onnan nyert titkos információk alapján beszerezzenek olyan bizonyítékokat, amelyeket a nyílt eljárásban fel lehet használni, ugyanakkor Hajdú László zárkalehallgatási jegyzőkönyvei nem vezettek semmilyen konkrétumra a móri ügyben.

Az ügyvéd indítványozta, hogy a bíróság vesse el és zárja ki a bizonyítékok köréből a lehallgatási jegyzőkönyveket és a zárkatársak vallomásait, mert azok mondatfoszlányok gyűjteményei, és hamisak.

Dezső Antal kitért a szemtanúkra, és megjegyezte: a szemtanúk leírásai olyan mértékben különböznek egymástól, ami már önmagában kétségessé teszi megfigyelésük helyességét, és többször olyan személyt választanak ki, így Kaiser Edét, aki nem hasonlít arra, akit korábban leírtak.

A vádirat szerint Kaiser Ede volt az, aki a bankrablás alatt biztonsági őr látszatát keltve elterelte a bankba érkező ügyfeleket. A bíróság a másodrendű vádlott, Hajdú László védőjének perbeszédével december 21-én folytatja a tárgyalást. Varga Zoltán tanácselnök közlése szerint várhatóan december 23-án hirdetnek ítéletet a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében.