Elisabeth Gehrer azt követően foglalt állást a tanrend változtatását célzó kezdeményezéssel kapcsolatban, hogy Ausztriában heves reakciókat váltott ki a PISA-felmérés, amely megállapította, hogy az osztrák diákok tudásszintje jóval alacsonyabb nemzetközi összehasonlításban, mint néhány évvel ezelőtt.

Február közepén "oktatási csúcsot" is tartanak Ausztriában, hogy intézkedéseket hozhassanak a tanulási eredmények javítása érdekében. A társadalmi vita keretében már javaslatként hangzott el, hogy például az általános iskolák megkezdése előtt egyéves kötelező óvodai "képzést" vezessenek be, mindenekelőtt a német nyelvismeret magasabb szintű elsajátítása érdekében, valamint módosítsák a napi tanrendet úgy, hogy a diákok reggel 9-től 17 óráig tartózkodjanak az iskolákban.

A bécsi sajtóban még nemzetközi összehasonlítás is megjelent egyes országok oktatási rendjének a napi időbeosztásáról. Ebből kiderül, hogy Európában a reggel 7 és 10 óra közötti időszakban kezdődik a tanítás az iskolákban. Csehországban 7 és 8 óra, Ausztriában 7 és 8.30, Németországban 7.30 és 8.30, Nagy-Britanniában és Franciaországban 9-kor, míg például Spanyolországban 9 és 10 óra között csöngetnek be.

Az iskolában eltöltött órák számát szeretnék meghosszabbítani azok, akik szerint Európában egyre általánosabbá válik az egész napos iskolai elfoglaltság, még akkor is, ha délután nincsenek tanórák, csak szervezett keretek között töltik el szabadidejük egy részét a diákok, illetve a tananyagot gyakorolják, feladataikat készítik el.

Az osztrák szülői szervezetek szövetségének képviselője sajtónyilatkozatában óvatosan fogalmazott az egész napos tanítási rend lehetőségével kapcsolatban. Elismerte, hogy a szülők is időnként szívesebben vennék a tanítás minél későbbi kezdését, ám az egész napos tanítási rendet csak ott tartanák elfogadhatónak, ahol a megfelelő körülmények, park vagy sportlétesítmény áll rendelkezésre. Mint fogalmazott, a relitások alapján maradva ez azonban gyakran hiányzik az iskolákból.