"A Magyarországi Református Egyház várakozással tekint az úgynevezett ügynöktörvény módosítása elé, hiszen ez esélyt jelenthet saját múltunk földolgozására" - közölték. Mint írták, azt várják a törvénytől, hogy egyszer és mindenkorra tisztázza, hogyan is működött az elmúlt negyven év hatalmi struktúrájának egyik eleme és ebben a rendszerben mi volt az egyház szerepe valójában.

A rendszerváltáskor az egyháznak nem volt lehetősége beletekinteni az érintett iratokba - mutattak rá, felidézve: a Magyarországi Református Egyház ezért 1990-ben úgy döntött, hogy minden akkor hivatalban lévő egyházvezető lemond pozíciójáról, két éve pedig a zsinat az önkéntes átvilágítás mellett foglalt állást. Ekkor sokan kérték önkéntes átvilágításukat. "Jól tudjuk, voltak olyan lelkészek és egyháztagok, akik a rendszer jellegéből következő nyomásnak engedve egzisztenciális félelemből vagy karriervágyból ügynöki tevékenységükkel ártottak szolgatársaiknak és egyházuknak. Tettükért maguk tartoznak felelőséggel Isten és az érintettek előtt" - fogalmaztak. A Magyarországi Református Egyház egyetért azokkal, akik szeretnék megnyugtatóan lezárni az ügynökkérdést. "Ugyanakkor, miután már a politikai rendszerváltás előtt és azt követően a fellelhető iratok közül sokat megsemmisítettek félő, hogy a föltárás ma már nem lehet teljes, objektív és tárgyilagos, ugyanakkor éppen a hiányosságok miatt önző politikai manipulációra és visszaélésre válik alkalmassá" - közölték.

Az egyház úgy látja: amennyiben a törvény módosítása nem teszi lehetővé, hogy a rendszer működésének ebbe a részébe valóban belelássunk, abban az esetben csak arra alkalmas, hogy valós társadalmi problémákról terelje el a figyelmet, és igazságtalanságával emberi tragédiákat okozzon anélkül, hogy a múlt tisztázását, földolgozását segíthetné. "A körülötte keltett hangulat azonban arra is utalhat, hogy ügynöktörvény-tervezet alkalmas lehet arra, hogy azt pusztán politikai előnyszerzésre használják. A jelenség, hogy a parlamentben most vitatott ügynöktörvény elfogadása előtt, egy névtelen, ismeretlen hátterű listát a politikai közélet és a média komolyan vesz, maga teszi kétségessé, hogy az elfogadott törvény elérheti rendelt célját" - közölte az egyház.

Álláspontja szerint az ügynöktörvény értelme kérdőjelezőik meg ilyenkor, hiszen miközben a magyar társadalom morális szükségletének tekintik az ügynökmúlt föltárását, a morális válság jelének tekinthető a névtelenül nyilvánosság elé tárt adathalmaz és annak fogadtatása is.