Balsai István (Fidesz), a bizottság elnöke előadásában rámutatott, hogy ma Magyarországon a nők a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben vannak: míg a nők 44 százaléka, addig a férfiak 57 százaléka foglalkoztatott. Felhívta a figyelmet, hogy 2010-re a nők foglalkoztatása meghaladja a 60 százalékot, hja az unió célkitűzése teljesül. Ehhez társadalmi szemléletváltásra és családbarát jogi környezetre van szükség - hangsúlyozta.

Kordás László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára munkaerőpiaci helyzetelemzésében kitért arra, hogy a nők munkaerőpiaci részvételét az Európai Unióban elterjedt atipikus foglalkoztatási formák létrehozásával lehetne javítani, távmunkával, részmunkaidős munkahelyek teremtésével. Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter a nők foglalkoztatásának demográfiai vonzataira hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az Európai Unió tagállamai idősödő társadalmak, ami később problémákat jelent, és azokban az országokban születik több gyermek, ahol biztos munkaerőpiaci környezet és jó szociális ellátórendszer működik.

Gurmai Zita (MSZP), európai parlamenti képviselő, a nőjogi és esélyegyenlőségi bizottság alelnöke, az uniós lisszaboni stratégia reformja kapcsán elmondta, hogy annak egyik legfontosabb prioritása szintén több és jobb munkahely teremtése az idősödő társadalom problémáinak megoldása érdekében. A politikus emellett felhívta a figyelmet a nők és a férfiak bérezése közötti különbségekre.