A Falter - Bécs város hetilapja - szerdai számában közölte erről Hagyó Árpád kétoldalas, fényképekkel illusztrált cikkét. A szerző írásának alcímében egyebek között megállapította, hogy az atomerőművek ellenzői, valamint az erőmű technikusa is egy időzített bombára figyelmeztet Bécstől 250 kilométer távolságra.

A cikkíró helyszíni beszámolójában idézi a paksi erőmű idegenvezetőjét, aki szerint például az erőmű hűtővize felhasználás után is ugyanolyan tiszta marad, mint annak előtte, egy átlagos röntgenorvos pedig nagyobb sugárterhelésnek van kitéve, mint a paksi erőmű látogatói.

A szerző emlékeztetett arra, hogy a 70-es években épített erőmű blokkjai harmincéves működtetési idő után eredetileg 2012 és 2017 között fokozatosan leállnának, azonban ez Lux Iván, a budapesti magyar atomenergiai hatóság vezérigazgató-helyettese számára tiszta pazarlás.

Ő ugyanis arra hivatkozik: világszerte bebizonyosodott, hogy az atomerőművek a tervezettnél tovább működhetnek. Lux számára az üzemidő meghosszabbítása olcsóbb, mint egy új erőmű építése. A kormány késznek tűnik arra, hogy Paks leállását 20 évvel eltolja, az engedély azonban még hiányzik ehhez.

A cikkben emlékeztettek arra, hogy 5 évvel ezelőtt a Siemens vezetésével egy vállalatcsoport több millió dollár értékben reaktorvédelmi rendszert épített be Pakson. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői sikeresnek minősítették a korszerűsítési fáradozásokat, jóllehet a reaktorok nem felelnek meg a nyugati biztonsági normáknak - állapította meg a cikkíró.

A szerző szerint ugyanis Paks nem rendelkezik olyan teljes nyomású szigeteléssel (Volldruck-Containment), hogy katasztrófa esetén a radioaktív szennyező anyagot vasbeton harang alatt tartsák, ezenfelül pedig a helyszín szeizmikusan nem biztonságos.

A cikkíró megállapította, hogy az összességében 50 éves futamidő esetén a reaktorok a fizikai határokig működnének. Ausztria számára akár a részleges leállítás is előnyös lenne, ahogyan azt egy környezeti tanulmány előírányozza. Egy súlyos baleset után ugyanis a radioaktív csapadék kedvezőtlen időjárási körülmények között Linzig is eljutna. Az osztrák környezetvédelmi minisztériumban ugyanakkor kétségbe vonják egy esetleges osztrák beavatkozás sikerét.

A cikkben felhívták a figyelmet arra, hogy Paks biztosítja a magyar áramtermelés mintegy 40 százalékát, ami az atomerőműtől függővé teszi Magyarországot. A későbbiekben szeretnék megháromszorozni a teljesítményt. Ezzel összefüggésben idézték Kocsis István akkori vezérigazgató egy januári kijelentését, miszerint két darab, egyenként 1,5 megawatt kapacítású blokkot kell építeni a következő években.

A szerző szerint Pakson ugyanolyan reaktorok működnek, mint a kelet-németországi Greifswaldban, amelyeket azonban biztonsági okokból a változások után leállítottak. A paksi vezetés mindazonáltal évek óta propagálja azt a jelszót, hogy az erőmű a világ legbiztonságosabbjai közé tartozik.

A Falter cikkírója emlékeztetett a 2003. április 10-én történtekre, amikor a fűtőelemek tisztítási folyamatában rendkívüli melegedés következett be. Az egyik hűtőtartályból radioaktív gőz jutott ki, ám szerencsére csak kis mennyiség jutott a környezetbe.

A NAÜ vizsgálatánál kiderült, hogy a 30 fűtőrúd többsége megolvadt, és a hirtelen lehűlésnél eltört. A személyzet könnyelmű volt, és nem volt képzett a kényes feladathoz. Ezért a hétfokozatú veszélyességi skálán az INES 2-ről a komoly üzemzavart jelző INES 3-ra emelkedett a minősítés.

A cikkíró egy magát megnevezni nem akaró helyi középiskolai tanárt szólaltatott meg, aki szerint "egy ismerőse, aki kulcspozícióban dolgozik az erőműben, az üzemzavar óta komolyan retteg". A sérült fűtőelemek jelenleg is a hűtőtartályban fekszenek, és kiemelésük nagyon kockázatos, mert ellenőrizetlen láncreakció és ismételt túlhevülés következhet be. A magát megnevezni nem akaró középiskolai tanár "ismerőse" szerint csak a véletlenen múlt, hogy akkor nem következett be robbanás.

A cikkíró szerint nem sikerült állásfoglalást kapnia az atomerőmű vezetésétől. Megszólaltatott viszont több helybélit is, akik méltatták az atomerőmű szerepét a helyiek foglalkoztatásában és ellátásában, valamint azt is, hogy az atomerőmű megépítése óta Paks a tízszeresére nőtt, és évente 2 milliárd forint iparűzési adóbevételt élvez.

Hírt adott arról is, hogy a kiégett fűtőelemeket az urali Majakba szállítják. "Orosz sugáráldozatok" egy csoportja áprilisban Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknél akart tiltakozni a szállítmányok felújítása ellen, ám a rendőrség őrizetbe vette őket a gyülekezési törvény megsértése miatt - adták hírül a cikkben a Népszabadságra hivatkozva.