A Németországból származó 26 hód telepítése része annak a programnak, amelynek keretében a természetvédők újra meghonosítják a hódot, az állat egykori magyarországi élőhelyein.

Az 1996 óta tartó telepítés során a WWF immár 186 egyedet engedett szabadon Magyarországon, és az állomány, amelyet a spontán bevándorlás is szaporít, immár eléri az 500 állatot.

Márkus Ferenc, a WWF magyarországi igazgatója szerint az eurázsiai hód élőhelyének beszűkülése és a nagy mértékű vadászat nyomán a XX. századra, szinte egész Európából kipusztult. Magyarországon például 1854-ben figyelték meg a legutolsó állatot.

Visszatelepítésük a 90-es évek elején kezdődött meg a kontinensen. Magyarországon elsőként Európa egyik legnagyobb hullámtéri erdőségében, a gemenci erdőben indult újrahonosításuk. Később a kiterjedt lápterületekkel rendelkező Hanságban, majd a Tisza vidékén engedtek szabadon hódokat.

Spontán bevándorlás nyomán megjelentek az állatok a Szigetközben, a Rába mentén és a zalai mocsárvidéken is - mondta az igazgató.

Sándor István, a Bükki Nemzeti Park vezetője hangsúlyozta, hogy a Tisza hatalmas ártéri területein korábban gyakori állat volt a hód, azonban az elmúlt 100-150 év folyószabályozása nyomán elveszítette élőhelyét.

Ugyanakkor az 1978 óta létező Tisza-tó ideális körülményeket biztosít számára, mert a gyakran kiáradó élő Tiszával szemben kevésbé szeszélyes az elárasztott terület vízjárása. Ugyanis a hódok legfőbb ellensége az árvíz - mondta a környezetvédelmi szakember.

A most eleresztett állatokat Németországban, a Duna árterületén vadon fogták be. Az újratelepítés helyét tudományos vizsgálatok alapján választották ki. A hód egyébként védett állat. Nem vadászható, illetve az otthonaként kiszemelt vizes élőhelyek is védettek. Ez azt is jelenti, hogy megszűntek kipusztulásának okai.