A szabaddemokrata Fodor Gábor szerint pártja két képviselői létszámra (260 és 286) elkészített modellje a nyár óta tartó egyeztetés-sorozat alatt megismert, a pártok által felvázolt különböző elképzelések közösen elfogadható elemeire épül. A javasolt rendszerben megszűnne a területi lista, helyette országos lista lenne, amely betöltené a kompenzációs lista szerepét, az egyéni körzetből megszerezhető mandátumok számát 150-ben határoznák meg. Az országos listán a pártokra közvetlenül leadott, illetve az egyéni töredékszavazatok különböző súllyal esnének latba; a töredékszavazatokat egy meghatározott szorzóval felértékelnék - mondta. Hozzátette, hogy a 260 fős parlament estén 110, 286 fő mellett pedig 136 listás hely lenne. 

A 260 fős elképzeléssel a választójogi rendszer nem alakítható át úgy, hogy megőrizze mai értékeit, és ne legyen még aránytalanabb - fejtette ki az SZDSZ-es Gulyás József, hozzátéve: az év hátralévő részében cél, hogy konkrét törvényjavaslatról egyeztessen a négy párt. A 286 fős elképzeléssel kapcsolatban alkotmányossági aggályok merültek fel, ugyanis a szorzószám alkalmazásával a töredékszavazatok többet érnének, mint a pártokra leadott direkt szavazatok - mondta a fideszes Salamon László, rámutatva: alkotmányossági kérdés az, hogy ez nem sérti-e a választójog egyenlőségének az elvét.

A szocialista Wiener György kiemelte, hogy az alkotmányossági aggály mellett szerintük a szorzók alkalmazása önkényes. Mint mondta, a szocialisták kompromisszumkészségük kifejezése érdekében elálltak a korábban javasolt német modelltől, mivel a többi párt nem támogatta. Javasolták, hogy legközelebb ismét vizsgálják meg SZDSZ eredeti elképzelését, amely szerint 152 egyéni körzetből és 98 országos listáról szerezhető mandátum lenne. Az MSZP elállt attól az elképzelésétől is, hogy egyfordulós legyen a választás, mert ha arányosabb lesz a rendszer, akkor nincs jelentősége a fordulók számának.

Féja András az MDF szakértője elmondta: eddig a pártok nem terjesztettek elő olyan javaslatot, amely megfelelne az MDF azon elképzeléseinek, hogy biztosítva legyen a kisebb és a nagyobb pártok esélyegyenlősége, illetve arányosabb legyen a képviselet. Álláspontja szerint a szorzószámos javaslatnál a szavazatok esélyegyenlősége sérülhet, ezért alkotmányos szempontból meg kell vizsgálni. Ez a javaslat csak ezzel a szorzószámmal tudja azt az arányosságot biztosítani, mint a jelenlegi rendszer, ezért előrelépést nem jelent - fűzte hozzá.