A gyulai választókról készített lista alapján azt lehet feltételezni, hogy a Fidesz nyolcmillió magyar választót tart nyilván pártszimpátia alapján. A Fidesz nem elsősorban a programjától, hanem a hétfőtől útjára indított 400 ezer fős kampányhadseregétől várja a választási sikert, és most arról kaptunk képet, hogyan is működne ez a kampányhadsereg – jelentette ki Gál J. Zoltán, az MSZP kommunikációért felelős vezetője.

Az „sz” betűsöket, vagyis a szimpatizánsokat szavazásra buzdítják, az „e” betűsöket, azaz az elutasítókat otthonmaradásra késztetik, a „b” betűsöket, vagyis a bizonytalanokat saját lakásukban a címlista alapján az előszobában és a nappaliban kívánják győzködni – mondta Gál J. Zoltán, bemutatva, hogy az adatbázison a pártszimpátiát is feltüntették. „Ezzel (...) a Fidesz átlépett egy határt. Azt a határt, ami elválasztja a demokratikus rivalizálását a polgárháborútól. Azt a határt, ami elválasztja a biztonságot a félelemtől" – fogalmazott.

A listát a gyulai kistérségi társulás szerződéses munkavállalójának, F. Lászlónak a számítógépén találták. Mint mondta, az adatok egy budapesti központból érkeztek, a kapcsolattartó személy pedig G. Imre, a Fidesz helyi országgyűlési képviselőjelöltjének kampányfőnöke volt.

Az adatbázist bemutatva a szocialista politikus közölte: amikor megnézték az adatokat, be tudták azonosítani, hogy van köztük olyan, aki MSZP szimpatizáns, mert a helyi szervezet tagja, így nem véletlenül volt a neve mellett az „e” betű. Gál szerint az adatok származási helye a budapesti központ mellett, a nemzeti konzultáció és a polgári körök adatbázisa. Az MSZP-s politikus úgy vélte, nem helyi esetről van szó, mivel minden megyei adatbázis mellé adtak használati útmutatót.

Az MSZP gyulai elnöke szerint az érintett dolgozó jobboldali szimpatizáns. Tóth Sándor elmondta, hogy amikor közjegyző jelenlétében felnyitották a menedzser számítógépét, ő több tanú előtt kijelentette: jobboldali szimpatizáns. Közölte, hogy február 28-án számítógépes kóddal lezárták a menedzser számítógépét, s azt a kódot zárt borítékban páncélszekrénybe helyezték el. A lezárt borítékot azután közjegyző jelenlétében bontották fel március 14-én, s ezt követően találtak rá a számítógépben az adatbázisra.

Tóth Imre, a térség fideszes képviselőjelöltje szerint viszont akár február 28-előtt is hozzáférhettek a menedzser számítógépéhez, illetve, szerinte nem biztonságos módon zárták le február 28-án a számítógépet. Pokorni Zoltán a Fidesz alelnöke sajtótájékoztatóján az ügy kapcsán úgy fogalmazott: „Napnál világosabb, hogy itt a szolnoki botrány, a szocialista adatgyűjtési botrány visszavágóját konstruáltak meg".

A politikus felidézte Bereményi Géza Eldorádó című filmjét, amelynek egyik jelenetében az ávósok a film főhősét akarják letartóztatni és bizonyítékot is próbálnak gyártani. A bizonyíték egy amerikai bankjegy, amit belecsempésznek egy könyvbe. A főhős viszont megeszi a bizonyítékot, s az ávósok könyörögnek, ne tegye ezt velük, mert nekik el kell számolniuk a húszdollárossal. Ezzel találkozunk itt is - mondta a Fidesz alelnöke.

Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja közleményében reagált a politikus kijelentésére, mint írták, „a szolnoki MSZP-s, és a gyulai fideszes eset között pontosan ugyanaz a különbség, mint ami a jóvátett hiba és a megbocsáthatatlan bűn között. A szomorú az, hogy ezt Pokorni Zoltán is tudja, csak a beismerés bátorsága helyett tőle mindössze a vagdalkozás gyávaságára futotta" – olvasható. Mint írták, Szolnokon az MSZP irodájában a párt szimpatizánsainak adataiból készítettek nyilvántartást szabálytalanul. „Ezt hibának hívják, amit elismertek, és jóvátettek. Amire Gyulán derült fény, az viszont bűn. Súlyos bűn, amelynek sok ezer magyar állampolgár esett áldozatául” – áll a közleményben.

Az OVB csütörtökön megállapította, hogy az adatok felhasználása alkalmas lehetne arra, hogy a választási eljárás alapelvei sérüljenek. Az érintett dolgozó elismerte az adatkezelés tényét. A választási bizottság meghallgatta a kifogással élőket, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost és a Fidesz jogi képviselőjét. A meghallgatott nyilatkozatok alapján az OVB nem tudta megállapítani azt, hogy az adatbázisok felhasználása ténylegesen megtörtént-e a választási eljárásban. Az Országos Választási Bizottság nem találta bizonyítottnak azt sem, hogy hasonló adatgyűjtésre és adatfeldolgozásra országosan sor került volna. Ezért a kifogást elutasította.

Tekintettel arra azonban, hogy a jogosulatlan adatkezelés gyanúja felmerült, az OVB úgy döntött, hogy büntető feljelentést tesz. A testület egyidejűleg kezdeményezi az adatvédelmi biztos vizsgálatát is az ügy teljes körű, a helyi és az országos vonatkozások feltárása érdekében.