"Egy kicsit az egész ország adós azzal, hogy végig beszéljük" egymással, milyen Magyarország arca, hol a helye az országnak a világban, Európában - fogalmazott. Mint mondta, a rendszerváltás utáni "nagy feladatokat" az ország teljesítette: Magyarország európai uniós tagország, NATO-tag és "egy csomó olyan szövetségben" van benne, amelyen keresztül most már más módon, de tud érdeket érvényesíteni.

"Talán tényleg adósok vagyunk azzal (...), hogy együtt végig gondoljuk, hogy ebben a mostani helyzetben mi is Magyarország arca mondjuk az EU-n belül, hogyan is viszonyulunk a balkáni országokhoz, mit gondolunk a világ nagyhatalmaihoz való viszonyról, (...) mit gondolunk az egész nemzetpolitika és modernizáció kérdésről, és arról, hogy a határon túli magyarokkal milyen kapcsolatban vagyunk". A külügyminiszter szerint az új külpolitikai stratégia nem arról szól, hogy leül a minisztériumban néhány szakértő egy "sötét szobában" és megír egy stratégiát, hanem a munkába be kell vonni a kutatókat, értelmiségieket, és meg kell próbálni a közbeszéd tárgyává tenni.

Az amerikai elnök és a szlovák külügyminiszter budapesti látogatása kapcsán megjegyezte: "egy-egy látogatás kapcsán éleződnek ki a meg nem oldott, fel nem dolgozott kérdések és merül fel, hogy mit kell nekünk kérni, követelni a szlovák külügytől, hogyan is viszonyuljunk Bush elnök látogatásához".

"Ez mind arról szól, hogy valahol nem tettük helyre magunkat, és nem tudjuk, hogy hol a helyünk Európában és a világban. A külügyi stratégia ezt szeretné végig beszélni egy szélesebb körben" - hangsúlyozta Göncz Kinga. A külügyminiszter a Magyar Hírlap csütörtöki számában megjelent interjúban arról beszélt, örömmel vette a miniszterelnök felkérését arra, hogy az ő irányításával készüljön el az új stratégia. Elmondta azt is, hogy a miniszterelnökkel minden héten leülnek egy órára, hogy átbeszéljék az előttük álló feladatokat.