A Népszabadság rámutat: Veres János pénzügyminiszter újabb adóemeléssel pótolná a házipénztáradót, ha azt az alaptörvénybe ütközőnek találta az Alkotmánybíróság (Ab). Házipénztáradót egyébként azoknak a cégeknek kellene fizetniük, amelyek pénztárában a napi átlagos zárókészlet meghaladja az elismert, vagyis a 300 ezer forintos szintet - mégpedig az így kalkulált többlet 20 százalékát.

Az Ab sajtófőnöke korábban az MTI-nek elmondta: a határozat hétfőn még nem lesz nyilvános, mert az aláírástól számított öt napon belül fogalmazhatják meg az alkotmánybírák az esetleges különvéleményüket. Így a testület döntését egy héttel később, november 13-án hozzák nyilvánosságra. További két, a csomaghoz érkezett beadvány kapcsán az elkészült előterjesztés hétfőn, illetve kedden kerül először az Ab elé. A negyedik határozattervezet ugyancsak elkészült, de még nem került a testület elé.

Az Országgyűlés 2006. július 10-én fogadta el az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényt, amely szerint négy százalék szolidaritási különadó fizetésére kötelezik a nyereséges vállalkozásokat és a hatmillió forint feletti éves jövedelmű magánszemélyeket. A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után fizetnek majd ötszázalékos járulékot.

Ugyanezen a napon fogadták el a házipénztár-adóról szóló törvényt is, amely alapján az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra vezet be 20 százalékos adót, megakadályozva ezzel a rendellenes házipénztár-használatot. A parlament július 10-én elfogadta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt is. Ez tartalmazza többek között a kamatból és a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek 20 százalékos megadóztatását, az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsának 15-ről 25 százalékra emelését és az általános forgalmi adó középső kulcsának 15-ről 20 százalékra emelését.