"Magyarországon intuitív kormányzás folyik, azaz nincs átgondolt stratégiaegyeztetés, ezt érezzük és éreztük" - mondta Bölcskei Gusztáv. A zsinat lelkészi elnöke megnyitó beszédében úgy fogalmazott, a kormány bizonyos értelemben felmondja a társadalmi szerződést, döntései bizonyos esetekben "valóban nélkülözik a jogszerűségnek és a közigazgatási menetrendnek a leghalványabb jeleit is". Példaként megemlítette: a rendszerváltás óta első alkalommal fordult elő, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetőjének személyéről úgy döntöttek, hogy erről előzetesen nem konzultáltak az egyházakkal.
 
Bölcskei szerint ugyancsak nem egyeztettek az egyházakkal a zárszámadási és a költségvetési törvények esetében. Bölcskei Gusztáv szólt arról, hogy jegyzőkönyv szerint az Országgyűlésben a zárszámadási törvény vitájakor az hangzott el: az egyházak a kiegészítő norma kompenzációjaként azért kapják a meghatározott összeget, mert ennyit kértek.  Ez az állítás szerinte nem felel meg a valóságnak(Az iskolafenntartó egyházak szerint 4,9 milliárd forint illetné meg őket, a megajánlott 1,9 milliárd forinttal szemben.)

A zsinat elnöke elmondta azt is, hogy - minden előzetes egyeztetés nélkül - a jövő évi költségvetésben tizenöt százalékkal csökken a személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlható egy százalékának állami kiegészítése. Ez a jelenleg a  hatályos egyházfinanszírozási törvénnyel ellentétes - jegyezte meg. Bölcskei Gusztáv beszélt arról is: a legnagyobb kihívás a magyarországi református egyház számára az, hogy meg tudja-e találni a saját hangját.