Lévai Katalin Korózs Lajossal, az Országgyűlés szociális és családügyi bizottságának szocialista elnökével tartott közös sajtótájékoztatót annak kapcsán, hogy 2007 az esélyegyenlőség éve az Európai Unióban. "Vannak időszakok a magyar politikában, amikor többet beszélünk erről, inkább belekerül a közbeszéd fő sodrába ez a gondolatiság, ez a kérdéskör, és vannak időszakok, amikor ez eltűnik. A hullámzást tartom nagyon károsnak" - mondta Lévai Katalin az MTI azon kérdésére, hogy a 2007-es év hozhat-e konkrét változást az esélyegyenlőség kérdésében.

Magyarország alkotmányos mulasztásban van, mert nem sikerült teljesítenie a középületek akadálymentesítéséről szóló törvényt – mondta a politikus. Sok tekintetben azonban az európai átlagnál jobb eredményeket ért el az esélyegyenlőség kérdésében: Magyarországon például kisebb a különbség a nők és a férfiak bére között, mint az Európai Unióban - tette hozzá. A politikus szerint társadalmi vitára lenne szükség az azonos neműek házasságkötése és a nők negatív diszkriminációja kérdésében.

Lévai Katalin úgy látja, hogy az Európai Unió előtt komoly kihívások állnak az esélyegyenlőség területén: Románia és Bulgária csatlakozásával előtérbe kerülnek olyan problémák, mint a romák integrációja, a gyermekprostitúció és a nőkereskedelem.

Románia és Bulgária uniós csatlakozásával harminc százalékkal nőtt a roma lakosság aránya a közösségben, így az egyik legfontosabb feladat e több mint 12 milliós kisebbség integrációja – hangsúlyozta Korózs Lajos. "Európának a szemét fel kell nyitni ebben a kérdésben, mert az nem megoldás, hogy adunk nektek pénzt, csak tartsátok otthon azokat az embereket. Nekünk kőkeményen foglalkoznunk kell a romák egészségügyi helyzetével, kőkeményen foglalkozni kell a roma gyerekek oktatásával, a szakképzés megszerzésével, a roma értelmiség kinevelésével" - hangsúlyozta Korózs Lajos. Az MSZP-s politikus rámutatott, hogy 2007-ben letelik az a határidő, amelyet az EU adott a 2004-ben csatlakozott országoknak arra, hogy ratifikálják az esélyegyenlőség kérdésében hozott uniós jogszabályokat. Így a magyar parlamentnek döntenie kell az egyenlő bánásmódról, a nemek társadalmi esélyegyenlőségének előmozdításáról és a nemi diszkrimináció megszüntetéséről szóló közösségi döntések elfogadásáról.

2008 márciusáig az Országgyűlésnek el kell fogadnia a hátrányos megkülönböztetésről szóló törvényt is, amely tiltja a nemre, korra, vallásra, szexuális beállítottságra vonatkozó diszkriminációt - tette hozzá Korózs Lajos. A rendelkezésre álló hatvanmilliárd forintból 2007-ben számos programot indítanak, több konferenciát is szerveznek majd - mondta az MSZP-s politikus.

A magyar parlament szociális és ifjúsági bizottsága február elején Brüsszelben tartja idei első ülését. A delegációt, amelyben Kiss Péter szociális miniszter is részt vesz, a tervek szerint fogadja Vladimir Spidla szociális ügyekért felelős uniós biztos is.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt 2003 végén fogadta el az Országgyűlés.

A szöveg szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen és a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.

Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport például "valós vagy vélt" neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora vagy vagyoni helyzete miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül.