A testület részben megváltoztatta az alacsonyabb szintű bíróság ítéletét, és az alperest sújtó 6,5 millió forintos kártérítés összegét 3,5 millió forintra mérsékelte. Ebből 1,5 millió forint a nem vagyoni kártérítés, míg 2 millió forint kártérítés az elmaradt haszonért illeti meg a felperest - hirdette ki Sághy Mária táblabírói tanácselnök. A bíróság kötelezte az alperest, hogy a Blikk napilap címlapján saját költségére fejezze ki sajnálkozását az elkövetett jogsértés miatt.

Sághy Mária a másodfokon hozott ítélet indoklásában egyebek között leszögezte, hogy az alperes kötetében a Tvrtkóra vonatkoztatott "kókler" jelzővel véleményt fogalmazott meg. A névvel kapcsolatban megállapította, hogy az nehezen kiejthető magyarul, az Obersovszky által használt Trutyi gúnynév viszont negatív tartalmú. Megállapította azt is, hogy az elsőfokú eljárásban sérelmezett valótlan és a felperesre nézve sértő tényállítások, híresztelések súlyosan sértik a felperes személyhez fűződő jogait. 

A bíróság megállapította, hogy Vujity Tvrtkót nem érte horvát nemzetiségét érintő sérelem, az alperes írásában ilyen jelzésre nem bukkantak. A tanácselnöknő mindazonáltal fölhívta a figyelmet arra, hogy az alperes állításainak igazát nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, ehhez nem elegendő néhány szerb és horvát újságcikk. Obersovszky Péter könyvében véleményt fogalmazott ugyan meg, de az értékítélet úgymond tényfüggő is lehet, és az író nem sértheti meg mások személyiségi jogait - tette hozzá a bíró. 

A felperes beadványában sérelmezte a könyvben neki adott gúnynevet, azt, hogy a szerző megkérdőjelezte riporteri munkájának értékeit, gúnyos jelzőkkel illette őt, sőt, még egészségi állapotára is célzást tett. Kifejtette, hogy az Obersovszky-könyv nyomán szponzori támogatástól esett el, valamint a Pokoli történetek című kötetének harmadik szlovákiai kiadása is meghiúsult. A Vujity-Obersovszky ügyben hozott ítélet jogerős.