A tárgyalás kezdetén a Központi Nyomozó Főügyészség nevében a vádat képviselő Kerekes Imre ügyész ismertette a vádiratot, amely szerint a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság (HBMRFK) vezetője, korábbi közbiztonsági és gazdasági igazgatója, valamint a Debreceni Városi Rendőrkapitányság vezetője több alkalommal túllépte hatáskörét, vagy visszaélt hivatali helyzetével.

Az elsőrendű vádlott, K. János rendőr alezredes a HBMRFK korábbi közbiztonsági igazgatója több alkalommal az alárendeltségében álló állománnyal úgy végeztetett szolgáltatást különböző cégeknek, hogy azok a szolgáltatás ellenértékét a Közbiztonságért Alapítvány számlájára fizették be alapítványi támogatás formájában. Ezzel a szolgáltatások ellenértékét kivonta a központi költségvetés hatóköréből, csökkentette az adóbevételeket és jogtalan előnyhöz jutatta a cégeket, mivel azok támogatások után adókedvezményeket vehettek igénybe.

A rendőrök közreműködtek a Debrecen belvárosának felújításával kapcsolatos forgalomelterelési munkákban, biztosítottak áruház megnyitót, átvizsgálták az Arany Bika szállót egy gyógyszergyár rendezvénye előtt és kísértek nagy értékű pénzszállítmányt. A cégek néhány százezer és 10 millió forint közötti összeget utaltak át a rendőrség munkáját támogató Közlekedés Biztonságáért Alapítványnak.

Egy másik vádpont szerint az alezredes segítséget nyújtott egy barátjának és annak ismerősének - az ügy hatod- és hetedrendű vádlottjának -, a jogszabályi kötelmeket kikerülve egy maroklőfegyver megszerzéséhez.

Az ügyészség álláspontja szerint az igazgató egy barátja - az ügy kilencedrendű vádlottjának - cégén keresztül vásárolta meg 2,4 millió forintos konyhabútorát, hogy a beszerzés áfa-tartamát megspórolja.

Az ügyészség vádirata szerint az ügy másodrendű vádlottja L. György debreceni rendőrkapitány az alárendeltségében álló állománnyal végeztetette el több éven át a Mihály-napi vásár biztosítását, a szolgáltatására szerződést sem kötött, ám a közterület-felügyelet összesen 4 millió forintot utalt át a Debrecen Közbiztonságáért Alapítvány számára támogatás formájában. A DVSC kézilabda csapatának mérkőzéseinek belső biztosítását is a debreceni rendőrök látták el két évadon át. Az egyesület összesen 200 ezer forintot utalt át az alapítványnak.
 
Az ügy harmadrendű vádlottja, S. Sándor, a HBMRFK korábbi vezetője az ügyészség szerint hivatali visszaélést követett el, amikor mellőzte a fegyelmi eljárás indítását egy alárendeltje ellen.
 
A hajdúhadházi rendőrkapitány Debrecen belterületén a megengedett 50 km/h-ás helyett 80 km/h-ás sebességgel hajtott. A szolgálati törvény alapján a rendőrkapitány ellen fegyelmi eljárását kellett volna indítani, S. Sándor azonban ezt mellőzte, csupán szóbeli fenyítésben részesítette a rendőrt, s ezzel jogtalan előnyhöz jutatta beosztottját.
 
A korábbi rendőrfőkapitány elleni másik vádpontban az ügyészség hűtlen kezeléssel és felbujtóként elkövetett magánokirat hamisítással vádolja S. Sándort. A rendőri vezető utasítására az ügy negyed-, ötöd-, és nyolcadrendű vádlottja - a HBMRFK korábbi gazdasági és műszaki igazgatója és egy gépkocsivezető - közreműködött abban, hogy S. Sándor gyermekének osztálya erdélyi kirándulására rendőrségi buszt kapjon. A busz menetlevelét azonban nem a tényeknek megfelelően töltötték ki, egy soproni utat számoltak el, csökkentve ezzel az iskola által fizetendő díjat.
 
A negyed-, ötöd-, és nyolcadrendű vádlottat az ügyészség bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel és magánokirat hamisítással vádolja.