szerző:
MTI

1947. február 10-én írták alá a II. világháború győztes hatalmai és Magyarország képviselői a háborút lezáró békeszerződést a párizsi Luxemburg palotában.

Gyöngyösi János külügyminiszter aláír. Sorvezetők
© www.rev.hu
A magyar (és a bolgár, a finn, az olasz és a román) békeszerződés végleges szövege a francia fővárosban megtartott békekonferencia után, az úgynevezett Külügyminiszterek Tanácsának New York-i ülésein készült el 1946. november 4. és december 12. között. A tervezet az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió érdekeit, vagy éppen érdekkülönbségeit tükrözte. Egybehangzó vélemények szerint az amerikaiak és a britek hajlottak volna egy enyhébb változat elfogadására, a Szovjetunió azonban kitartott anyagi és politikai követelései mellett. A végeredmény az lett, hogy Magyarországnak még a trianoni békediktátumnál is keményebb követeléseknek kellett eleget tennie.

A második világháború utáni magyar politikai vezetés többször is jegyzékben kérte a Külügyminiszterek Tanácsát, hogy a testület hagyja figyelmen kívül a békekonferencia bizonyos ajánlásait, biztosítsa a nemzeti kisebbségek jogi védelmét, és csökkentse a tervbe vett gazdasági terhek mértékét. Byrnes amerikai külügyminiszter a washingtoni magyar nagykövet tájékoztatását figyelembe véve ki is emelte Magyarország rendkívül rossz gazdasági helyzetét, Molotov szovjet külügyminiszter azonban ragaszkodott a 300 millió dolláros jóvátételi összeghez. Az Egyesült Államok végül engedett, de a két fél megegyezett a szövetséges hatalmak állampolgárainak magyarországi tulajdonát ért károk miatti jóvátétel csökkentéséről.

Az előzetes tárgyalások további érzékeny pontja volt a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kérdése, amelyek feladata az ausztriai szovjet megszállási övezetekkel való kapcsolat biztosítása volt. A brit és az amerikai diplomácia a szovjet csapatok kivonását sürgette, amire a válasz határozott nem volt.

Magyarország a területi kérdésekben sem számíthatott engedményekre, ismét a trianoni határok léptek életbe, sőt – kibővítve a pozsonyi hídfőt, a Duna jobb partján még három falu (Horvátjárfalu, Dunacsuny és Oroszvár) került a csehszlovák-magyar határ túloldalára. A magyar remények nemcsak a nagyhatalmak döntésein buktak el, ebben szerepet játszott az ország és a vele "rivalizáló" szomszédos államok háborús teljesítménye is. "Rossz oldalon harcoltunk a legtovább" – mondta a békekötést tárgyaló könyvének megjelenése kapcsán Romsics Ignác történész. A végelszámoláskor a kiugrási kísérlet kudarca, illetve az emigráns kormány hiánya is súlyosan esett a latba. (A háború első időszakában Horthy Miklós kormányzó tudtával nagyobb összeget helyeztek letétbe a briteknél egy esetleges emigráns kormány létrehozására és a működési költségek fedezésére, de ezt a letétet később visszavonták.)

A határok megvonása és a gazdasági jóvátétel ellen az 1945 és 1947 közötti időszakban a magyar politika nem tudott megfelelően lobbizni, így gyakorlatilag nem ért el semmit, a döntések végelegessé válása után pedig már csak a mikéntekről lehetett egyeztetni.

Megszállási övezet (Oldaltörés)

A békeszerződés szerint Magyarországnak 1945. január 20-tól nyolc év alatt 300 millió dolláros (több milliárd mai dollárnak megfelelő) jóvátételt kellett három ország részére fizetnie különböző árucikkekben; 200 millió illette meg a Szovjetuniót, 70 millió Jugoszláviát és 30 millió Csehszlovákiát.

A szerződés 65 ezer főben maximalizálta a magyar hadsereg létszámát (ebből ötezer fő volt a légierő), a harci gépek száma nem haladhatta meg a hetvenet. A békeszerződés aláírásával a Szövetséges Ellenőrző Bizottság mandátuma megszűnt, s Magyarország a nemzetközi jog elvei szerint visszanyerte szuverenitását. A béke egyik cikkelye azonban kimondta: "a Szovjetuniónak fennmarad a joga magyar területen oly fegyveres erők tartására, amelyre szüksége lenne ahhoz, hogy a szovjet hadseregnek az ausztriai szovjet övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa."

A február 10-én aláírt békeszerződést a magyar minisztertanács május 16-án fogadta el, a nemzetgyűlés elé csak utólag került. A szerződés magyar jogrendszerbe való becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot a nyár folyamán tárgyalták, és július 2-án fogadták el a képviselők.

A magyar békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvénycikk azonban még így sem léphetett életbe, mert azt a szövetséges hatalmaknak is meg kellett erősíteniük és a megerősítésről szóló dokumentumokat letétbe kellett helyezniük Moszkvában. A szovjet politikai gépezet tevékenységének következtében az életbe lépés így egészen szeptember 15-ig húzódott, amikor már egy teljesen más politikai közeg és belpolitikai helyzet jellemezte Magyarországot. Augusztus 31-én sor került az előre hozott, "kékcédulásként" elhíresült országgyűlési választásra, amely a Kommunista Párt győzelmét hozta. Szeptember 15-én, megszűnésekor a SZEB a kommunista vezetésnek adta át a hatalmat. A párizsi békeszerződés aláírásával tehát de jure és de facto is új történelmi korszak vette kezdetét Magyarországon.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Itthon

Ötven éve halt meg Horthy

Ötven éve, 1957. február 9-én halt meg Horthy Miklós, a két világháború közötti Magyarország kormányzója, akinek tevékenységét a mai napig viták kísérik.

Elzárást kaptak a kutyákat láncra verő és éheztető állatkínzók

Elzárást kaptak a kutyákat láncra verő és éheztető állatkínzók

Elkészült az embert láthatatlanná tévő anyag

Elkészült az embert láthatatlanná tévő anyag

Elfogadták az EU-tagországok vezetői a Brexitről szóló új megállapodást

Elfogadták az EU-tagországok vezetői a Brexitről szóló új megállapodást

Jogerős: Karácsony a főpolgármester

Jogerős: Karácsony a főpolgármester

Karácsony a Tiborcz-adóról: Már készül a jogszabály

Karácsony a Tiborcz-adóról: Már készül a jogszabály

A Néppárt ismét megpróbálkozik a fideszes Hidvéghi Balázs jelölésével

A Néppárt ismét megpróbálkozik a fideszes Hidvéghi Balázs jelölésével