„Szakmai érvek nehéztüzérségével készülünk” – mondta Kóka János gazdasági miniszter, amikor bemutatta a sajtónak az SZDSZ egészségügyi biztosításra kidolgozott „kompromisszumos vegyes modelljét”. A Liberális Egészségügyi Tanács tíz pontból álló, az egészségügyi reform alapelveit felsorakoztató nyilatkozatot fogadott el. Eszerint a biztosítottak választhatnak: maradnak-e az állami biztosítónál vagy magánbiztosítók közül választanak egyet. Az alapelvek kitérnek arra is, hogy az állami kiadásokat tovább csökkenteni már nem szabad, a biztosítók egyike sem kerülhet monopolhelyzetbe, illetve mindenki biztosított lesz.

A Fidesz és a KDNP aggódik

A Fidesz szerint a több-biztosítós modell bevezetésével többet kell majd fizetni az egészségügyi ellátásért, mert a profitorientált magánbiztosítók ki fogják kényszeríteni a járulékemelést - hangsúlyozta Varga Mihály, a fidesz alelnöke. Az MSZP szerint még meg nem hozott döntéseknek nincsenek költségvetési hatásai, az MDF szakpolitikusa ugyanakkor azt mondta, nem értenek egyet a több-biztosítós ellátással. Varga Mihály szerint ma a magyar egészségügy két lényeges ponton versenyképes: egyrészt nemzetközi összehasonlításban is alacsonyak a működési költségei, másrészt rövid a várólista, vagyis nem kell hónapokat, éveket várni az ellátásra. Varga Mihály szerint mindkettőt elveszíthetjük a több-biztosítós modell bevezetésével. A több-biztosítós modell bevezetése még inkább "lebetegítené, agonizálná az egészségügyet, az állampolgárok nagyon rosszul járnának" - mondta Csáky András, az MDF országos elnökségének. Szerinte az SZDSZ által javasolt kompromisszumos megoldás, sem járható, ez a "legkártékonyabb, az OEP lenne vélhetően a kuka, ott maradnának a szegény, valóban ellátásra szoruló betegek". (MTI)

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter mutatta be a kompromisszumos vegyes modellt. Az új egészségügyi miniszter vázolta a liberális párt által kívánatosnak tartott javaslat lényegét. Eszerint a lakossági járulék-befizetések az Egységes Nemzeti Kockázatközösség Alapba (ENKA) kerülnek, amelyet az átalakított OEP egy részéből hoznának létre. Az ENKA az APEH-hez, valamint költségvetési forrásból befolyó forrásokat kezelné, és innen történne a pénz továbbosztása a biztosítók részére. A magánbiztosítók mellett tehát a piac szereplője lenne az OEP is, amely szintén átalakulna. „Nem lehet egyenlőbb az egyenlőknél, olyannak kell lennie, mint a többi versenyző piaci szereplő” – mondta Kóka János gazdasági miniszter, az SZDSZ elnöke. A biztosítók pedig a szolgáltatók, vagyis a kórházak, egészségügyi intézmények közül választhatják ki a megfelelő színvonalat nyújtókat. A párt elképzelése szerint a rendszer ötvözi a szolidaritás és a verseny elvét. A ENKA-ba folyó járulékokat ugyanis a nyugdíjas vagy a munkanélküli után az állam fizetné. A források felosztása a biztosítottak száma és a demográfiai mutatók alapján megállapított fejkvóta-rendszer alapján történne, vagyis a „kockázatosabb” biztosított után (idős, beteg) magasabb összeget kapna a biztosító. Horváth és Kóka úgy véli, hogy így kiküszöbölhető lehet a „gazdag-szegény” biztosítók kialakulása. „A rendszerben mindenki biztosított lenne, és a biztosítók kötelesek lennének minden hozzájuk jelentkezővel biztosítást kötni” – mondta Horváth Ágnes.

Költséget csak a piacra lépők viselik, veszteségeikért is maguk felelnek – mondta Kóka János, aki többször hangsúlyozta, hogy a verseny a biztosítottak számára hozhat érzékelhető minőségjavulást. Példaként a távközlési piac többszereplőssé válását említette. Az egészségbiztosítók alapításához és működtetéséhez szükséges feltételek meghatározása, a kockázatkiegyenlítés, az állami garancia, a különösen költséges beavatkozások térítésének szabályozását szintén kiemeli a gazdasági miniszter által többször hivatkozott, az egészségügyi reform alapelveit felsoroló tízes lista.

Az ENKA felügyeletével, a rendszer szabályozásával kapcsolatos kérdésekről azt mondták a miniszterek, hogy még komolyan át kell gondolni őket. Az is kérdés, hogy az egészségre magasabb összeget is áldozó biztosítottak milyen extra szolgáltatásokat kaphatnak, ha esetleg a biztosítók külön ajánlatokat teszenk a biztosítás kiegészítéseként fizetett díjakért. Mindenesetre május végéig szeretnék megtárgyalni a tervezetet az MSZP-vel is, hogy legkésőbb szeptember végén a parlament elé kerülhessen a modell.