Az NRC felmérése szerint az internetezők 99 százaléka hallott arról, hogy járőröző rendőröket egy fiatal lány megerőszakolásával gyanúsítanak, az a hír pedig 95 százalékukhoz jutott el, hogy a Széna téri túszdráma során egy rendőr pénzt vitt el a bankfiókból. A másik három – ugyancsak az elmúlt hetekben – napvilágra került ügyről ennél kevesebben hallottak, de ezek az esetek is ismertek az internet használók legalább háromnegyede számára.

Talán nem meglepő, hogy a legtöbben a nemi erőszakot (illetve annak gyanúját) tartják a legsúlyosabbnak: 72 százalékukat ez az eset háborította fel leginkább. Az emberrabló rendőrök lefülelését 12, azt pedig, hogy a móri bankrablás egyik gyanúsítottja is rendőr, 9 százalék tartja az utóbbi hetek legsúlyosabb ilyen jellegű hírének. A „csak” vagyoni jellegű bűneseteket viszonylag kevesen tartják igazán súlyosnak: a túszdrámával összefüggő lopást 5, az autópálya-rendőrök vesztegetési ügyét 3 százalék tartja a legkomolyabb bűnesetnek.

Érdekes, hogy a férfiak és a nők esetében nem figyelhetünk meg különbséget az egyes esetek megítélésében (pedig talán azt várnánk, hogy a nők a nemi erőszakot nagyobb arányban ítélik a legsúlyosabbnak), az egyes korosztályok ítélete között viszont megfigyelhető eltérés. Míg a harminc év alattiak háromnegyede a nemi erőszakot érzi a leginkább elítélendőnek, addig az ötven felettieknek csak 61 százaléka sorolja ezt az esetet az első helyre – körükben ugyanakkor kimagasló (11 százalék) azok aránya, akik a „bankrabló” rendőr esetét tartják a legsúlyosabbnak.

A botrányok hatására az internetezők 24 százalékának a korábbinál sokkal, 36 százalékának valamivel rosszabb lett a véleménye a rendőrségről – és csupán kétötödük véleményét nem befolyásolták az elmúlt hetek eseményei. Leginkább a fiatalok csalódtak: a 18-29 évesek 67 százalékának szemében romlott a rendőrök megítélése – a negyven év felettiek körében ugyanakkor „csak” minden másodiknak romlott a rendőrséggel kapcsolatos véleménye.

Figyelemre méltó, hogy a netpolgárok 38 százaléka úgy véli, a napvilágra került esetek nem egyediek, hanem általános jelenség, hogy a rendőrök komolyabb bűncselekményeket követnek el. Mindenesetre a többség úgy gondolja, a most kirobbant botrányok egyfajta tisztulást idéznek majd elő a testületen belül: 9 százalék jelentős, 44 százalék pedig kisebb javulást vár a jövőben. Az internetezők több mint egytizede ugyanakkor pesszimista: szerintük a rendőrségi morál a jövőben tovább fog romlani.

A rendőrségről alkotott véleménye	Sokkal rosszabb lett 24%	Valamivel rosszabb lett 36 %	Nem változott 40%
Az ügyek kirobbanásának hatására	Jelentős javulást vár 9%	Kisebb javulást vár 44%	Nem vár változást 35%	További romlást vár 12%

A rendőr-bűnözésért a megkérdezettek szerint leginkább az ország erkölcsi, morális állapota tehető felelőssé: 69 százalék szerint az általános erkölcsi válság hozzájárul az ilyen esetek előfordulásához. A rendőrségen belüli alkalmassági vizsgálatok és a kiválasztási rendszer hibái, hiányosságai 62 százalék szerint játszik komoly szerepet – a rendőrök jövedelmét és a rendőri vezetést ugyanakkor csak az internetezők kevesebb mint fele teszi felelőssé.

Ezzel összhangban meglehetősen megosztott az internetes társadalom azzal kapcsolatban, vajon szükséges volt-e a magas rangú rendőri vezetők távozására a botrány kirobbanását követően. Bene László, Gergényi Péter, Dobozi József és Petrétei József rendészeti miniszter távozásával egyaránt a megkérdezettek kétötöde ért egyet – a többség tehát nem a vezetők távozásában látja a problémák megoldását.

A felmérést az NRC Piackutató 2007. május 22-26. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.