A javaslat a katasztrófa sújtotta térséggé nyilvánítás kritériumainak megváltoztatását tartalmazza majd, hiszen a jelenlegi, többféleképpen értelmezhető rendelkezés nem szolgálja kellően a bajba jutott emberek megsegítését – mondta magyarázatként Mádi László, az ellenzéki párt nyírségi politikusa. Kifejtette: a szabolcsi önkormányzati közgyűlés és a védelmi bizottság elnöke az április végi–május eleji 90–100 százalékos arányú fagykár után kezdeményezte a térség katasztrófa sújtotta térséggé nyilvánítását, amit az illetékes tárcaközi bizottság csütörtökön elutasított.

A minisztériumok munkatársaiból álló testület - tette hozzá a képviselő - azért mondott nemet, mert szerintük "a védekezés időszakára vonatkozóan lehet elrendelni a katasztrófa sújtotta térséggé nyilvánítást". Mádi László úgy vélte: "ez a magyarázat elfogadhatatlan, életszerűtlen a tavaszi fagykár esetében, amikor éjjel, néhány óra leforgása alatt pusztít el mindent a természeti csapás, s utána már nincs semmilyen mód védekezésre, csak a károk összesítésére".

Fülöp István hozzáfűzte: azért kezdeményezte a megye katasztrófa sújtotta térséggé nyilvánítását, hogy gyors, megfelelő mértékű kárenyhítést kapjanak a gyümölcstermelők, akiknek a kára az eddigi összesítés alapján 14,5 milliárd forint a régióban. „Így lehetőség lett volna a szűkös agrárköltségvetés kiegészítésére a vis maior alapból, sőt uniós és ENSZ-támogatást, vagy segélyt is kérhetett volna az ország a bajba került emberek megsegítésére” – hangsúlyozta.

A Fidesz képviselője, a megyei önkormányzat és a védelmi bizottság elnöke elmondta: szerinte elégtelen a kormány fagykár enyhítési intézkedése, hiszen az ígért ötmilliárd forint, valamint a termelők által a nemzeti agrár kárenyhítési alapba befizethető - remélt - egymilliárd forint a károknak legfeljebb az egytizedét mérsékli majd, s nem segítség a banki kölcsönfelvételi lehetőség sem.

Fülöp szerint nem csak termelői kárról van szó, hanem arról is, hogy a szüret elmaradása miatt tízezrek nem kapnak majd idénymunkát a gyümölcsösökben, a feldolgozó üzemekben, csőd fenyegeti a növényvédelmi és -ápolási cikkeket forgalmazó kereskedelmi hálózatot, sőt veszélybe kerülnek a termelői alapok, a pénztelenség miatt nem gondozzák az ültetvényeket a gazdálkodók.