A kárenyhítés mikéntjéről és összegéről már különböző információk elhangzottak, "Gőgös Zoltán államtitkár kijelentését pedig, amely szerint a termelők nem számíthatnak árbevétel alapú kártérítésre, mivel az nem lehetséges, szomorúan vesszük tudomásul. Viszont mi nem vitatkozni szeretnénk, hanem megoldásokat ajánlani a kormány részére" - mondta Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója reagálva a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának keddi nyilatkozatára.

Véleménye szerint a kárenyhítés egyik lehetősége az a 25 milliárd forint, amelyet a gazdák tavaly a gabonaintervencióra való hivatkozással nem kaptak meg. Akkor ugyanis "a 103 milliárd forintból csak 78 milliárdot fizettek ki, 25 milliárd pedig elvonásra került. Ezúton kérjük a minisztert és a kormányzatot, hogy azt a 25 milliárd forintot tegyék bele a kárenyhítési alapba" - fűzte hozzá.

Budai Gyula emlékeztetett arra, hogy a kárenyhítési alap "ilyen módon történő létrehozását" ellenezték, ugyanis az Európai Unióban ez úgy működik, hogy feltöltött rendszer van, hosszú távra terveznek, és mindenféle káresemény finanszírozható belőle. Magyarországon ez a jogszabály 2007. január elsején lépett hatályba, és a gazdálkodók mindösszesen hat százaléka élt vele - fűzte hozzá. Szerinte ez a koncepció rossz elven működik, mivel rövid távú forrásösszegyűjtést határozott el. A kárenyhítési alapba ugyanis a szántóföldi növények vonatkozásában ezer forintot kell fizetni hektáronként, gyümölcsösök esetében háromezer forintos hektáronkénti befizetésről van szó, "(...)ez pedig nem lesz elegendő semmire. Ha ehhez még hozzáadódik, hogy a 2007. évi költségvetés (...) csak 500 millió forintot tett be, akkor ez egy nevetséges összeg" - közölte.

Összehasonlításképp az intenzív ültetvények eddigi költségeit említette, amely minimum 800 ezer forint hektáronként, a hagyományos művelésű területek esetében ez félmillió forintra tehető, a csonthéjas gyümölcsösökre ráfordított összeg pedig mintegy 350 ezer forint. Az alapba befizetett összeg és az ebből kapható hektáronkénti hatezer forint "köszönőviszonyban sincs egymással" - fűzte hozzá.

Budai Gyula szerint az uniótól is kérhet segítséget a kormány és a tárca. Létezik egy EU-s szolidaritási alap, amelytől akkor kérhetnek támogatást, ha a jelentős katasztrófát szenvedett tagállam az unióhoz fordul. Ennek két kritériuma van: az egyik, hogy a kár összege meg kell haladja a 3 millió eurót, illetve a GDP 0,6 százalékát, valamint, hogy más tagállamnak is érintettnek kell lennie. "információk szerint Lengyelországban is jelentős fagykárok voltak, illetve Olasz-, Spanyol- és Franciaországban is aszálykárok vannak, tehát lehetőség van arra, hogy az Európai Unió ebből az alapból a magyar gazdákat megsegítse".

Harmadik megoldásként javasolta a természeti csapások miatti kárenyhítést, amelyet a nemzeti támogatások terhére szintén lehet kezdeményezni az EU-nál, véleménye szerint a májusi fagykár ebbe a kategóriába beleilleszthető.

Katasztrofálisnak minősítette a fagykár okozta jelenlegi helyzetet Görcsös Ferenc, a Magosz megyei vezetője, kormányzati segítséget sürgetett, illetve arra hívta fel a figyelmet, hogy a híradásokkal ellentétben még a Hernád menti árvízkárra sem kaptak egy forintot sem a mezőgazdaságból élők a térségben.

Ódor Ferenc, a Borsod megyei közgyűlés elnöke arról számolt be, hogy a fagy 1.100 termelőt érint a megyében, akiknek kilátástalanná válhat a helyzetük. A felmérések szerint 15.974 hektárnyi ültetvény sérült meg, átlagosan 50-90 százalékban lefagyott a várható termés, tehát nem lesz belőle bevétel. Szabó Csaba, a Gazdatagozat megyei elnöke a fagykár mellett az aszály okozta veszteségről szólt, amely elsősorban a kalászosokat érinti, a károk enyhítésére pedig szerinte nem jut elegendő pénz.